Dr. György Aranka: Evangélikus templomművészet Budapesten

A kelenföldi templom

világosítása szerint a templomépítés összesen 320 ezer pengőt emésztett föl.* Alapkőletételt ünnepeltek 1926. szept. 19-én s ezután két évvel már készen állott az Ige új hajléka, melyet 1928. okt. 21-én avattak föl ün­nepélyes külsőségek között. A vállalkozók közül ismertetésünket leginkább a következők érdeklik: Hufnagel műbútorgyáros, akinél a kapuk, ajtók és ablakok készültek, Jakab műbútorgyáros, aki a bútorberendezést szállítot­ta és Kirchknopf üvegező.** II. Az a két évtized, mely a fasori és a kelenföldi templomok építése között eltelt, nemcsak1 a mű­vészi Ízlésben, látásban hozott újat az építőmű­vészet terén, hanem az egyházi épületek csopor­tosításában, elrendezésében is. Azelőtt az egy­házak voltak a legfőbb iskolafönntartó egyesü­lések s a protestáns templomhoz termóazetszerü- leg hozzátartozott az iskola is. A fasori templomot pl. éppenséggel az iskola hozta létre. Azóta egyre jobban rátette az oktatásra kezét az állami, az egyházak második sorba körűitek. Az íyjabb temp­lomépítéseknél iskola helyett előtérbe lép a bel- misszió problémája. Úgy konstruálják meg a templomokat, hogy azokkal összefüggésben he­lyet találjanak a kultúrtermek, ifjúsági körök, '' cserkészotthonok, stb. Természetesen ez más föl­adatok elé állítja a tervezőt, mint azelőtt. Lénye­ges újítás az is, hogy az új templomokat kisebbre tervezik mint a régieket, azzal az elgondolással, hogy, ha az egyházközség túlnőne azoknak befoga­64 * Jegyzőkönyvek. ** Jegyzőkönyvek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom