Dr. György Aranka: Evangélikus templomművészet Budapesten

A fasori templom

Legdíszesebb természetesen a homlokzat külseje. Előreugró, csúcsíves portálé adja meg a főhangsúlyát s ezt magasítja még a fölötte ma- gasbatörő ékalakú oromfal. Legnagyobb ablaka, a francia gótika kánonja szerint elmaradhatatlan rózsaablak. 5 m. átmérőjével a kapubejárat fölött foglal helyet. Támpillérek tagolják a homlokzatot, oldalfalat, tornyot, szentélyt, végig. Az oldalhajó, melynek külseje szabadon áll, kétemeletes beosztású, s ez a beosztás kívül is érvényrejut az ablakok elhelyezésében. Lenn, az alaprajzi egységeknek megfelelően egy-egy ablakpár helyez- kodik el, ez emeleten viszont minden ilyen ablakpárnak hármas ablakcsoport. Csúcsívük tartózkodó. Szeszélyes ablakformák vannak a tornyon., a szentély ablakai pedig egyforma nagyok és azt ünnepélyes ritmusban fogják körül. Nyers- tégladiszítést látunk a templom külsején, ami egyébként érdekesen jellemző a budapesti neogótikára. Nyerstéglával vannak kirakva a támpillérek;, ezzel keresztezik a portájét, a,z 'ablakok félkörívü ornamentikáját és a geometrikus falszegélyeket. Falazva készült a torony égnekszö- kő, karcsú süvegje is és csúcsát hatalmas keresztvirág ékesíti.

Belül is a .francia gótika ihletése látszik a templomon, nem a csarnoktemplomok közül való, a mellékhajó jóval alacsonyabb a főhajónál. A két hajót monumentális oszlop választja el egymástól, ez viseli a hajók boltsapkáinak tekintélyes súlyát, — mint mondják, Pecz erre volt a legr büszkébb. A boltozat megfelelően a korai csúcsíves stílusnak, egyszerű keresztboltozat, míg a szentély boltozatának bordái sugarasan találkoznak. A mennyezet terhét az előbb említett hatalmas1 oszlopon kívül az oldalfalakhoz simuló pillérek és a hozzájuk csatlakozó vékony oszlopok hordják. A pillér és oszlopfők dús, natu57