Dr. György Aranka: Evangélikus templomművészet Budapesten

A fasori templom

hozzátapadnak a falhoz, ami szintén korai sajátsága a gótikának. Az épület kereszthajó nélküli és csúcsívei sem tartoznak a késő-got merész csúcsívek közé. Érdekessége a templomnak, de egyben hátránya is, hogy kéthajós, bizonyára a helyszűke miatt. Pecz maga mondta, írásban is adta, hogy a főhajó megtervezésénél a párisi Sa- inte-Chapellet ve tte mintaképül, vagyis e kápolna méretei és beosztása szerint tervezte meg azf, az oldalhajó azután saját leleménye. Az alaprajz főrészét illetőleg megfelel a Sainte-Chapel- leének, de a fölépítésben nagyon eltér tőle. A párisi kis kápolna szinte üvegfaiakból áll, ezzel szemben a fasori templom gimnázium felőli része egyetlen faltömeg, ablakok nélkül. Ez tagadhatatlan mínusza az épületnek. Viszont a francia gótika szellemének kitünően megfelel az erőteljesen hangsúlyozott függélyes elrendezés,, az épület hossza, szélessége és magassága között fennálló arányok és nem kis mértékben az előbb említett kéthajós megkomponálás is: ezáltal még keskenyebb az épület, jobban érvényesül a függőleges dimenzió. Hathatósan érezteti a fölfelé törekvést az 55 méter magas, sudár torony is.

Két egységre oszlik a főhajó az előcsarnoktól a szentélyig, az előcsarnok hossza 3.75 méter, az egységeké 7.5—7.5 méter. Ezután következik a szentély, nyolcszögletű karzárással. Az oldalhajó csak a szentélyig tart s a főhajóval megegyező tagolása van. Jóval keskenyebb1 azonban: a főhajó szélessége 9 méter, ezé pedig 4 méter, Főbejáraton kívül mellékbejárat is nyílik a sekrestye folyosójáról és az oldalhajón át viszi a templom belsejébe. A sekrestyéből viszont a szentélybe nyílik ajtó. Míg a sekrestye a kórus felőli folytatása a mellékhajónak, a homlokzat felől ugyanennek a hajónak folytatásaképp emelkedik a torony.

56