Dr. György Aranka: Evangélikus templomművészet Budapesten
A Rákóczi úti templom
A RÁKÓCZI-ÚTI TEMPLOM. i. Budapesten az evangélikus tót lakosoknak külön temploma van, mely időrendben a Deálc-téri és a régi várbeli után következik. Hogy a tót egy- háztagok mimódon jutottak ennek fölépítéséhez, arra nézve a tót egyház és a magyar-német egyház eltérően nyilatkoznak. Ez ugyanis az egyetlen evangélikus Istenháza, melynek építéstörténetében sajnálatosan nagy szerep jutott az egyenetlenségnek. A tót templom lelkésze, Morhács Márton szerint elsősorban a nyelvi különbségek okoztak súrlódást, különösen, mikor a magyar hívek megszaporodtak, s a tótok számbeli kisebbségüknél fogva délutáni istentiszteletekre szorultak a háromnyelvű Deák-téri templomban. Ezeknek az: ellentéteknek az lett a vége, hogy a tót egyháztagok kiváltak' a közös egyházból és külön gyülekezetét alakítottak. Doleschall Alfréd már említett német könyvének (Das erste Jahrhundert aus dem Leben einer hauptstädtischen Gemeinde) egyik része, mely a magyar álláspontot is fedi, részletesen foglalkozik az üggyel. Ö is említi a tót istentiszteletek kedvezőtlen idejét, ami arra bírta aiz egyesült egyházat, hogy új iskola és templom számára telket kérjenek, azzal a megjegyzéssel, hogy az »elsősorban a tótok javát szolgáljia.« József 41
