Kertész Botond: Evangélium és szabadság. Az evangélikus egyház Magyarországon 1848-49-ben. Budapest 2002. (Societas et ecclesia 5.)
3. SZLOVÁK KÉRDÉS AZ EVANGÉLIKUS EGYHÁZBAN
Újból le kell azonban szögeznünk, hogy a fenti magatartás kisebbségben maradt a felső-magyarorsági szlovák evangélikusság körében. Mielőtt azonban bemutatnánk a forradalom és szabadságharc mellett állásfoglaló szlovák evangélikusokat, meg kell vizsgálnunk azt is, hogy az Alföld szlovák gyülekezeteiben milyen nemzetiségi konfliktusok fordultak elő szlovákok és magyarok között 1848-49-ben. 3.2.2. SZLOVÁK-MAGYAR KONFLIKTUSOK AZ ALFÖLDÖN H úrban és a Szlovák Nemzeti Tanács felkelése csak a felvidéki megyékben gyakorolt közvetlen hatást. Közvetetten azonban az Alföld és Pest megye gyülekezeteiben is volt kisebb-nagyobb hatása a szlovák nemzetiségi mozgalomnak. A Pest megyei Aszódon a lelkészválasztás kapcsán alakult ki olyan konfliktus, amelyet a pánszlávizmust emlegető kölcsönös vádaskodások még tovább mélyítettek. 1848. júniusában Dániel Mikulás aszódi segédlelkész levélben fordult a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumhoz, amelyben beszámolt az őt ért sérelmekről. Leírása szerint másfél évvel korábban, segédlelkésszé választása után egy Jan Mastic nevű, pánszláv érzelmű tanító került Aszódra, akit Jan Kollár, a pesti szlovák gyülekezet lelkésze, a szláv nemzeti mozgalom egyik kiemelkedő személyisége ajánlott. A tanító nem sokáig maradhatott, mert szlovák érzelmei miatt a megye elfogatását rendelte el, és ez elől elmenekült. A gyülekezetben azonban továbbra is sok támogatója van, és ezeknek az izgatása miatt alakult ki súlyos konfliktus Aszódon. A levélíró apja halála után - aki a gyülekezet rendes lelkésze volt - átvette annak örökét, de az említett pánszláv párt tiltakozott megválasztása ellen. Az egyházmegyét is megnyerték ügyüknek, amely már háromszor küldött ki bizottságot az eset megvizsgálására és ezzel állandóan megzavarják a gyülekezet belső békéjét. Az egyházmegye részéről Válka János esperes, és különösen Melczer János rákoskeresztúri lelkész-alesperes, valamint Schnell Károly péteri lelkész állt a gyülekezetben békétlenséget szító pánszláv párt oldalára. A kerületi közgyűlés bizottságot küldött ki, hogy a gyülekezet és az egyházmegye viszályát elsimítsa, de az esperesség ellenállásán kísérletük megbukott. Május 20-án az esperességi közgyűlés a kerület békítő intézkedéseit felülbírálta és érvénytelenítette, a gyülekezet felügyelőjét és patrónusát, Podmaniczky Lajost tisztéből felmentette. Az aszódi pánszláv párt vezetője, Pavol Portir állandó kapcsolatban áll Melczer Jánossal, titkos gyűléseket szervez és azon lázít a lelkész és az elmozdított felügyelő ellen. Fia a panasztevőt párbajra hívta ki, hogy megölje. Ezért Dániel Mikulás arra kérte a minisztériumot, hogy szólítsa fel a püspököt az ügy elrendezésére, intse meg az egyházmegyét, és a gyülekezet pánszláv pártjának tevékenységét tiltsa be. 204 204 MOL H 57 4/8
