Kertész Botond: Evangélium és szabadság. Az evangélikus egyház Magyarországon 1848-49-ben. Budapest 2002. (Societas et ecclesia 5.)

2. ÁLLAM ÉS EVANGÉLIKUS EGYHÁZ KAPCSOLATA 1848-49-BEN

séget tett a katolikus és protestáns egyházak között az iskolai rendszer tekintetében. Méltatlannak tartotta a népiskolai törvénytervezet minisztériumi indoklását, amely a „papi zsarnokság" alól akarta felszabadítani az állami gyámkodás alá veendő iskolákat. Véleménye szerint a protestáns iskolákban szó sincsen „papi zsarnokságról".''

4 Mint láttuk, az alsóházi vitában is felmerült a katolikus és a protestáns iskolaügy megkülönböztetése, de nem az autonómia, hanem az alapítványok tulajdonjoga tekintetében. Eötvös maga is kiemelte a protestáns népiskolák magasabb színvonalát, amelyet éppen a „papi zsarnokság" kiküszöbölésének, az iskolák községi ellenőrzésének tulajdonított, és törvényjavaslata alapelemévé tett. Az iskolák kérdésében is megoszlott tehát a PEIL szerzőinek véleménye, sőt a korabeli protestáns szellemi élet differenciáltsága következtében egymástól távol álló, olykor szögesen ellentétes vélemények láttak napvilágot. A népiskolai törvényt sokan veszélyesnek érezték az evangélikus egyház szabadságára nézve, mert sértette az iskolai autonómiát,. Többen azonban úgy vélekedtek, hogy az iskolarendszer szükséges modernizálása, fejlesztése, anyagi alapjainak kiszélesítése nem jöhet létre a felekezeti iskolahálózat fenntartása mellett. Mindezzel együtt megállapíthatjuk, hogy csak kevesen fogadták el teljes egészében a kormány koncepcióját a népiskolákról az evangélikus egyházon belül, a radikálisok javaslatát pedig egyáltalán nem támogatták. Láthatjuk azt is, hogy többen (pl. Ballagi Mór) azért nem támogatták az iskolák államosítását, mert nem látták hosszútávon biztosítottnak a kormány szabadelvűségét. Nem a túlságos elvilágiasodástól, hanem az államon keresztüli katolikus befolyás újjáéledésétől féltették az evangélikus iskolákat. Az egyház és az oktatásügy kapcsolatának „hivatalos" álláspontját végül a szeptemberi értekezletre alakították ki a protestáns egyházkerületek. 2.4. A SZEPTEMBERI ÉRTEKEZLET A

z 1848/20. tc. előírta a vallás és közoktatásügyi miniszternek, hogy a törvény részletes alkalmazása kapcsán felmerülő kérdésekben konzultáljon az érintett egyházak képviselőivel.

95 A katolikus és az ortodox egyházak, valamint az izraelitákkal kapcsolatban nem került sor hivatalos egyeztetésre. A protestáns egyházakkal az 1848. szeptember 1-én kezdődő értekezlet-sorozaton találkozott a miniszter. M PEIL 1848 / 58. okt. 19. 1361-1364. p. " A törvény 3.§-a szerint az anyagi támogatás részleteiről a „ministerium az illető felekezetek meghallgatásával a közelebbi törvényhozás elibe kimerítő törvényjavaslatot fog előterjeszteni."