Csepregi Zoltán: Magyar pietizmus 1700-1756. Tanulmány és forrásgyűjtemény a dunántúli pietizmus történetéhez. Budapest 2000. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 36.)

Forrásgyűjtemény - 100 forrás

4. Énckcskönyv: Zöngedözö mennyei kar. Lőcse, 1696. (RMK 1.1490); Lőcse, 1706. Sztripszky 426; „Lőcse, 1696." [Komárom, 1718 körül]: Ecscdy 28-29. sz.; Zengedező mennyei kar. Lőcse, 1726. [Győr, 1733]: Ecscdy 35. sz. Vö. Pctrik 1.15. 5. Wittenberg, 1736. Ld. Pctrik V. 63. Ecscdy 46-47. sz. 6. Utrecht, 1730. 7. Ez vonatkozhat az 1720-as evekre datált ún. „Boroszlói Bibliára" („Amsterdam, 1700." RMK 1.1549) vagy az amszterdami Ujtcstamcntumra (Amsterdam, 1725. Pctrik VII. 75). 8. Károlyi Gáspár (1530-1591) rcf. bibliafordító: ÚMIL 2,973. 9. Vö. Payr 1939. 190. 10. Ács Mihály imakönyvc: Lőcse, 1696. (RMK 1.1489); Lőcse, 1701. (RMK 1.1631); Lőcse, 1706. (Sztripszky 425); Lőcse, 1707. (Sztripszky 432); „Lőcse" [Komárom], 1716. (Ecscdy 27.sz.); Lőcse, 1726 [Győr, 1733]. (Ecscdy 34. sz.). Többnyire a Zengedező-vc\ kötöttek egybe. Vö. Pctrik 1.14; 11. Magdó András (1713-1785) cv. lelkész: szül. a barcasági Hosszúfaluban, Besztercebányán, Győrött és (1734-től) Wittenbergben tanult, hazatérve Győrött lett konrektor, 1740-től pedig Bakonyszombathclycn lelkész, 1756-ban szuperintendensnek jelölték. 12. Győrött tanuló erdélyi diákok. A brassói iskolai anyakönyvben Vas kiskapusiként, Apátzai hétfalusiként szerepel (1730-1731). 61 Sartoris János Haynóczi Dánielnek Nemescsó, í 734. augusztus 24. Vázsonyi Márton vadosfai lelkésszel együtt Johann Arndt Wahres Christentumjának magyar fordításán dolgoznak, már csak a tisztázás és az utolsó simítás van hátra. Mivel nincs alkalmas másolójuk, tőle kér jelentkezőket. A szöveg még tartalmaz helyesírási hibákat, melyeket a másoló az őútmutatása segítségével könnyen kijavíthat. Clarissimo doctissimoque Viro, Domino Danieli Haynotzio, Fautori suo longe aestumatissimo gratiam et pacem Iesu ex animo precatur I. Sartoris. Quod literis hisce tenuissimis Te, Clarissime, compellare, simul rem aliquam a Te petére audeam, eo me adduxit singularis Tua humanitás, quam mihi verbis literisque, imo ipso quoque opere testatam fuisti. Ego scilicet una cum domino reverendo Vasom Vadosfalvensis ecclesiae pastore bene merito sudamus in libris beati Arndi de Vero Christianismo

1 in idioma Hungaricum transferendis.

2 Iamque versioné peracta nihil super est, quam ut chartáé maculatae purius deseribantur descriptaeque ultimam censuram subeant. Quia vero apud nos copia seribarum idoneorum haberi nequit, ad favorem Tuum, clarissime Vir, decurrendum putavi, simulque Te rogandum duxi, faceres nobis rem gratissimam atque Tua auctoritate permoneres iuvenem unum alterumque, qui in his plagulis, quas transmitto, ad fideles manus pure deseribendis operam a me iusto praemio compensandam commodaret. Orthographicos errores, quipe valde multos, expungere ex hisce chartis quamvis revisis non potui. Si ergo non reperirentur iuvenes, qui eos in