Csepregi Zoltán: Magyar pietizmus 1700-1756. Tanulmány és forrásgyűjtemény a dunántúli pietizmus történetéhez. Budapest 2000. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 36.)

Forrásgyűjtemény - 100 forrás

krafft fortgehen, und ein neues liecht anbrechen. Darzu möchte dieser mensch, mit liebe aufgenommen und weiter gebracht, einige anlaß geben sowol durch unterrichtung fähiger studiosorum in der sprach als auch einmal selbs durch treuen dienst. So werden solche gemeinden, vor die kein mensch sorget, einiger solcher hülffe würdig sein, und vielleicht ein kleiner anfang eine größere thür öffnen. Der Herr aber zeige selbs seinen rath und willen, und führe aus, was von ihm ist. Wormit deßen heiliger regirung überlaßende verharre meines hochgeehrten Herrn Gevattern und geliebten Bruders zu gebet und liebe williger Ph. J. Spener d. mp. Berlin, den 24. Maj. 1700. [Külzeten:] S. Hochehrw. Herrn Herrn August Hermann Francke sacrosanctae theologiae Prqfessori publico ordinario auf hochlöbl[ icher] universitet zu Halle und Pastori zu Glaucha Glaucha an Halle AFrSt/HA 125:114. Autográf Megjelent: Kramer 454-455.; Kammel 1938. 327. JEGYZETEK 1. Philipp Jacob Spener (1635-1705) cv. teológus, „a pietizmus atyja", 1691-től berlini esperes: ADB 35,102-11; RGG 6,238-239. Figyelme már a gyászévtized idején Magyarország felé irányult (Neuser 1976. es 1977.). 2. August Hermann Francke (1663-1727) glauchai cv. lelkész (1692), az árvaház alapítója (1698), hallei teológiaprofesszor, majd lelkész (1715): NDB 5,322-325; TRE 11,312-320. 3. Ifj. Ács Mihály (1672-1710) cv. lelkész: ÚMIL 1,9-10. Id. Ács Mihály 1686-1700 között volt nemescsói lelkész. Spcncrhcz hasonlóan mutatja be Ácsot Carl Hildebrand von Canstein is Franckénak: Schicketanz 1972. 88-89. Francke Spcncrnck írt válaszában (1700.6.2. Kramcr 457) kinyilvánítja készséget a hozzá érkezett magyar diák befogadására, ám nem tudni, meddig tartózkodott Ács nála, mert augusztus 18-án már Tübingenben kér cs kap egy évre ösztöndíjat. 4. Id. Ács Mihály (1646-1707) nemescsói cv. lelkész (1686-1700), költő: ÚMIL 1,9. 5. Balthasar Friedrich Saltzmann (1644-1703) straßburgi cv. teológiaprofesszor: Jöchcr 4,81. 6. A német pietisták angol kapcsolataihoz ld. M. Schmidt 1951.; 1953/54. 7. Az egykori Hódoltságban a szabad vallásgyakorlatot korlátozó törvények sokáig nem érvényesültek.