Csepregi Zoltán: Magyar pietizmus 1700-1756. Tanulmány és forrásgyűjtemény a dunántúli pietizmus történetéhez. Budapest 2000. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 36.)
Tanulmány - III. Nyomdatitkok és szerzőségi kérdések
2. A Jénai" műhely' A legújabb tipográfiai kutatások szerint 1733-34-ben több evangélikus kiadvány is megjelent titokban a győri Streibig nyomdában: id. Ács Mihály Aranyláncz-a és Zengedező mennyei kar-z két-két kiadásban, az Útitárs és a Halott temetéskorra való énekek, m Hegyfalusi György Centifoliá-ja ,2i és Bárány György Panoplia catholicá-ja. m Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy kortárs adatokkal is rendelkezünk maga a közreműködő, Fábri Gergely naplójából. 125 Ebből kiderül, hogy 1733-ban Fodor István (alsóbüki nemes) finanszírozta a ZMK-kiadást, míg 1734-ben Müller János győri könyvárus rendelte meg saját költségére ugyanezt a munkát. A szöveg gondozását és a korrektúrát mindkét esetben Fábri végezte. A Panoplia catholica c. „dictomos könyv" háttere annyiban más, hogy szerzője azt saját költségén adatta ki: Bárány állítólag három évi fizetését fordította erre a célra. 126 A győri püspöki nyomdász, Streibig József Antal nem keveset kockáztatott a protestáns ima- és énekeskönyvek kiadásával, árai ennek megfelelően magasak lehettek. Talán ezzel magyarázható, hogy megrendelői más nyomdákkal is kísérleteztek. Szelestei N. László bizonytalannak tartja, hogy Bárány Györgynek szerepe lett volna az Ács Mihály-féle könyvek többszöri megjelentetésében. 127 A Fábri-napló valóban nem szól erről, de két adatunk is van arra, hogy a Zengedező mennyei kar bővítésében Bárány is részt vett. Bárány 1728-ban azt írta Vázsonyi Mártonnak, hogy szisztematikus mutatót készít az új énekeskönyvhöz (52), temetésén, 1757-ben pedig fia, Bárány János állította, hogy „Graduálban [Új zengedező mennyei kar]... van munkája neki". 128 Ezt a problémát könnyen megoldhatjuk, ha végignézzük az énekeskönyv bővülési folyamatát, 129 s ezt egybevetjük a tipográfiai vizsgálatok eredményeivel. 13 " ZMK Lötsénl696? RMK 1.1589a 131 104 ének ZMK Lötsénl703 RMK 1.1673. lilének ZMK „Lötsén 1696" [Komárom, 1718k] lilének ZMK Lötsén 1706 Sztripszky 426. 114 ének 121 A következő fejezet részletei megjelentek: Cscprcgi MKSz 1999. '~ Pctrik 1.14-15, 634, VII.92; Szelestei 1983. 294, 302; 1991. 344-347; Ecscdy 34-35. és 37-39. sz. 123 H.n. 1729. Pctrik 11.91. Vö. Szelestei 1991. 343-344, 350. ,24 H.n. 1733. Pctrik 111.33; Payr 1898. 156. Vö. Szelestei 1991. 346-348. 125 Payr 1903/4. 129-130; Szelestei 1991. 350-351. ,2f ' Payr 1910. 355. Bárány János szerint 150 forintjába került a kiadás (93). Vö. SchmidtJ. 1940. 44. 127 Szelestei 1994. 212. ,2B Payr 1910. 365. 60. strófa. 119 A beható himnológiai értékelés helyett hadd utaljak Schulck Tibor anyaggyűjtésére (ma a Győri Evangélikus Levéltárban, továbbiakban GyEL) és összefoglaló tanulmányára (Schulck 1968. 135-136). 130 Szelestei 1983. 302; Ecscdy 28-29., 35., 40., 62-63., 78-80. sz. 1,1 Egyetlen példányának címlapjáról az évszám leszakadt. Az OSzK RMNy csoportja 1692 és 1696 közé datálta. A későbbi hamis impresszumok miatt mindenképpen feltételezhetünk egy 1696-os kiadást, más adatok 1692-ről szólnak.
