Csepregi Zoltán: Magyar pietizmus 1700-1756. Tanulmány és forrásgyűjtemény a dunántúli pietizmus történetéhez. Budapest 2000. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 36.)
Tanulmány - III. Nyomdatitkok és szerzőségi kérdések
a legtöbb esetben ugyancsak Ludvig terjesztette. A „Lipcse" 174 és „Nürnberg" 175 impresszum használata viszont már csak részben tulajdonítható neki. A „Jéna" megjelölés is összefüggésbe hozható Ludvig János vállalkozásával, de még inkább a fent említett, újításokra kész szűk szerzői körrel. Új műfajt jelentett a lelkészeket építő irodalom (Kortholt, Rogallen-Wolí) és a rambachi katechetika. Bárány, Sartoris és Vázsonyi könyvei talán nem véletlenül hordták - a semleges vásárvárosok: „Frankfurt", „Nürnberg" és „Lipcse" mellett - a „jénai" impresszumot. (A Súlyos papi teher c. mű mint külföldi nyomtatvány esetében még a cenzor megtévesztésére sem volt szükség, nyugodtan állhatott volna a valós Lipcse (?) a címlapon.) Ezen kör számára „Jéna" védjegy volt: annak a teológiai irányzatnak a megtestesítője, melynek szellemében segíteni igyekeztek a megroppant gyülekezeteken. A jelszóként használt hamis impresszum vezette aztán félre majd máig a bibliográfusokat, vagy Othmar Feylt, aki hiába kereste a jénai egyetemi könyvtárban a fenti nyomtatványok kötelespéldányait. 176 A legjelentősebb „jénai" kiadványnak, Arndt Igaz keresztyénségének érdemes külön figyelmet szentelni. 3. Az igaz kereszténység feltámasztása 177 Hogy Johann Arndt (1555-1621) volt a reformáció utáni korszak legolvasottabb teológusa, s művei a 17. században hihetetlen széles körben elterjedtek (mind földrajzilag, mind társadalmilag), arról számtalan megbízható vizsgálat és összefoglaló monográfia tanúskodik. A legutóbb Johannes Wallmann arra hívta fel a figyelmet, hogy az Arndt-hagyaték egésze nem volt mindig és mindenütt bestseller. Míg a 17. század derekán a posztillákat olvasták, addig a többnyire főműnek tekintett Wahres Christentum inkább a század utolsó harmadában vált népszerűvé. 178 Wallmann a „neue Frömmigkeit"-on belül különbséget tesz eltérő igények, törekvések és jövőképek között, s ezzel magyarázza, hogy a harmincéves háború kora másra volt nyitott Arndt mun174 1736 Engesztelő áldozat kibővítve (Sartoris) 1742 Hitnek paizsa (Miskei) 175 1734 Útitárs (Fábri) 1734 Halott temetéskorra való énekek (Fábri) 1735 Katekizmus (Sartoris előszavával) 1747 Katekizmus kibővítve (Sartoris) 1752 Mártírok koronája (?) ? Engesztelő áldozat kibővítve (Sartoris) l7 '' Fcyl 1960. 33: „Leider sind dicse Jenaer ungarischen Drucke in der UB Jena nicht vorhanden, da die Jenaer Waiscnhausdruckcrci ihrer Verpflichtung zur Pflichtcxcmplarlicfcrung an die UB Jena sehr schlecht nachkam." 177 A következő fejezet részletei megjelentek: Cscprcgi Adattár 1997. és LKW 1997. m Wallmann előadása az 1997. januári haliéi Forschungskollokviumon: nyomtatásban még nem jelent meg.
