Csepregi Zoltán: Magyar pietizmus 1700-1756. Tanulmány és forrásgyűjtemény a dunántúli pietizmus történetéhez. Budapest 2000. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 36.)
Tanulmány - III. Nyomdatitkok és szerzőségi kérdések
- írja Schulek Tibor. A pietizmus nyoma mindenképpen felfedezhető a kötetben Joachim Neander, Ludwig Andreas Gotter (1661-1735), Christian Friedrich Richter (1676-1711), Johann Kaspar Schade (1666-1698), Bartholomäus Crasselius (16671724), Johann Heinrich Schröder (1667-1699), Johann Burchard Freystein (16711718) szövegei révén. Bekerült a gyűjteménybe Angelus Silesius (1624-1677) „Mir nach", spricht Christus, unser Held kezdetű versének fordítása is, s a Jézus, e világ hunéért, ki meghalni eljóvél kezdetű ismeretlen szerzőjű korál, mindkettő Johann Anastasius Freylinghausen hallei énekeskönyvéből. Miskei Ádám nevéhez tudunk ugyan kötni néhány verset, 135 de az anyag legnagyobb részénél feltételezésekre vagyunk utalva. Torkos József mellett a dunántúli író papok bármelyike részt vehetett a munkában. 136 Az evangélikus énekeskönyveket ugyan Schulek Tibor feldolgozta himnológiai szempontból, mégsem tudjuk, milyen közvetítéssel jutottak a német énekek a fordítókhoz. Valószínű, hogy az akkori széles énekeskönyv-választékból csak néhányra támaszkodtak. Igen izgalmas volna egyszer megvizsgálni, hogy mekkora átfedés mutatható ki az említett bővítések és a hazai német (elsősorban Johann Sigismund Pilgram Neuvermehrtes Oedenhurgisches Gesang-Buch-ja, 1726), 137 valamint néhány olyan énekeskönyv között, mely biztosan megvolt a dunántúli pietisták könyvtárában: Freylinghausen hallei 13 * és Möllenhoff bécsi 139 gyűjteményére gondolok. Érdekes, hogy az Uj zengedező mennyei kar megjelenése után is kiadták még a különböző terjedelmű korábbi változatokat is. 14 " A 133 énekes „Lötsén" megjelöléssel került forgalomba, 141 míg a 222 énekes „Augustában"látta meg a napvilágot, a kőszegi Ludvig János kiadásában. 142 Hasonló változatosságot figyelhetünk meg az Aranylánc c. imakönyv kiadásainál is. Az eredeti terjedelmű mindig „Lötsén" jelenik meg (azaz Komáromban, Győrött vagy Sopronban), 143 a bővebb változat pedig 1734-től kezdve ,ss Payr 1898. 152. ,3Í Az óriási terjedelmet az is magyarázza, hogy az ÚZMK bőven merített a meglévő magyar énekcskönyvekből, így az M. Sartorius János-féle Magyar lelki ora'-ból (1730) is, melyet a ZMK kiadások addig nem vettek figyelembe. Vö. Schulck 1968. 136. 137 A Pctrik-bibliográfia (VII.354) az 1737-cs kiadásnál korábbit nem ismer. Figyelemreméltó, hogy Ludvig ezt a gyűjteményt több függelékkel - pl. a már említett Jeremiás siralmaival, a szenvedéstörténcttcl és Jeruzsálem veszedelmével - bővítve adta ki 1745-ben: EOK 18.784. m Geist-reiches Gesang-Buch Den Kern Alter und Neuer Lieder...in sich haltend. Halle, 1704. Neues Geistreiches Gesang-Buch, auserlesene, so Alte als Neue, geistliche und liebliche Lieder. Halle, 1714. Vö. Koski 1996.; 1997.; Bunncrs 1997. 1W Kern geistlicher, lieblicher Lieder. Nürnberg, 1732. 1733 2 . „Augustában 1747" „Lötsén 1748" „Frankofurtumban 1750" „Frankofurtumban 1758" „Augustában 1760" ZMK ZMK ÚZMK ÚZMK ZMK Ecscdy 70.SZ. Ecscdy 66., 93.sz. Ecscdy 27., 34., 37., 69.sz. (ez utóbbi 1748-ban! [Sopron] [Sopron] [Sopron] [Sopron] [Sopron] 222 ének 133 ének 633 ének 633 ének 222 ének
