Csepregi Zoltán: Magyar pietizmus 1700-1756. Tanulmány és forrásgyűjtemény a dunántúli pietizmus történetéhez. Budapest 2000. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 36.)
Forrásgyűjtemény - 100 forrás
hogy illy messze földrül egy es[mére]tlen szolgája levén, mertem ezen csekély Írásommal alkal[matla]nkodnom, de tudom megengeszteltetik, mihelyt írásomból mélt[óztati]k megérteni istenes szándékim mellett, a több messze levók[kel menjnyire revereálom a Tekéntes Urnák még tsak drága emlé[kezeté]t is. Husz [esztendeje] mult miolta fel-földrül elszakadván kölső ország[okban járto]m után, a Dunán innen levő Magyar ekklésiákba, [...]ba a Nagy Győri mostani árva ekklesiába' Rectori [...] tisztbe hat esztendeig, azontúl a mostani ekklesiámba [...]gy esztendőtül fogva kitelhető munkámmal erőlködvf...] immár azt vártam volna, hogy Jákob Patriarchával [...] múlva az én menynyei hazámba szabadíttatom [...] cselekette velem a jó Isten, hogy a Dunán innen Augusftana confesjsion levő ekklesiánkat Superintendentialis gondvise[lésembe] ajánlta. Én a második electiokor, bizonyságim a Tekénftetes In]spector Uraink, Ekklesiaink Elől-Járói, nem külömben [...] keserves könyhullajtással deprecáltam az Isten [...]re obtestáltam ekklesiaink követjeit, hogy ezen súlyos ter[ehtől] mentsék meg elégtelenségemet tekéntvén, de haszontalan volt [az] ösztön ellen rugódoznom: Oka pedig annak, hogy a Superintendenséget kerültem, e volt: mivel a két boldogult Superintendens antecessorim az egyházi s világi főrendek dispositiójábúl minden visitatiók és congregatiókban nagyobb részbűi applicalván, fohászkodva láttam a mi Magyar ekklesiáinkat im e következendő vékső romlásokba lenni. I- ször Nagyobb részrűl templomaink elszedettek lévén a szegény tudatlan kösség meszsze érvén a még fent lévő ekklesiáinktól, sok ezer még a gyónáshoz is állig juthat, az Isten igéjét ritkán halgathatja, veszedelmes lelki erőtelenségbe s tudatlanságba nyomorogván, a hit dolgába alig evez. II- SMr A tanítók között Sokaknál nagy a tudatlanság, az oskolákból időnek előtte kiragadtatván, az Istenről való tudománynak tsak az első betőire is állig mehettek, Sid. 5., 12. nem hogy a Theologiába lévő tökélletessebb Tudományokba szükséges fundamentumot vethettek volna, Sid. 6., 1. a deák s egyéb hasznos nyelveket kevesen értik, hogy más nyelveken ki botsatott írásokkal magokon segíthetnének. III- S2ur Magyar nyelven a melly régi Theologus könyvek voltának, azok is az Hitnek ágazatiban tsak Summásak, rövidek, sok articulusok héjyával valók, éppen el is fogytak, a kegyes életre vezető keresztényi Virtusokrúl, melly a tudósoknál Morális Theologia névvel ékesíttetik, magyar nyelven irott könyvet még tudományom szerint, senki sem látott. Ezen sok rendbéli fogyatkozást s romlást eddig keserves szívvel szemmel kénteleníttettünk elnézni, most Isten segedelme velünk lévén, megkívánjuk orvosolni, hogy mind az oskolákba s mind pedig a Templomokba tanító s halgatókon segítsek, míg a kegyelmes Isten életemnek kedvezvén, több hasz[nos] munkákra segítend, im e következendő Munkákat kivánom világosságra bocsátani, superintendentialis hivatalom mellett letett hitemtűi indíttatván és egyébb velünk egyet értő Fő Egyházi s világi [nagyjjaink onszoló Javallásokbúl. Legyen tehát az Első A D. Luther Márton Győri kis katechismusa, 2 mellyhez szokott a Dunán innen való nép, Summás Magyarázattal, a keresztényi hitnek s életnek főrészeit (Capita Fidei [et Pi]etatis) feljegyezvén, de hogy a magyar kereszténység, tarn in s[ecul]is quam in ecclesiis, bővebb s örökös és mindenkor kész Funda[mentum]ra akadhasson, leszen a' Második Magyar nyelven ki [bocsát] tátott Theologia Didactica és Morális, mellynek részeit, ága[zatosan] ezen tabellán, in figura speculi ex 1. ad Cor. 13. [...] erudito sistálni kívántam, és mind ezen két könyvnek 's [...] munkámnak sengéit akartam beajánolni
