Csepregi Zoltán: Magyar pietizmus 1700-1756. Tanulmány és forrásgyűjtemény a dunántúli pietizmus történetéhez. Budapest 2000. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 36.)

Tanulmány - I. Mi a pietizmus?

került.) A későbbi „pietisták" nemcsak az általa közvetített misztikus irodalom kedvéért kaptak Arndt könyvén, hanem egyházkritikája (a látszatkereszténység ostorozása) és reformelképzelései is visszhangra találtak náluk. Ezt a gondolatrendszert egészítette ki Spener a konventikulumok (összejövetelek) szorgalmazásával és az optimista (khiliasztikus) eszkhatológiával. A német kutatásban máig erős hagyománya van ennek a Johann Georg Walch (1693-1775) jénai professzor által széles körben elterjesztett beállításnak,

13 mely a pietizmust külső hatások nélkül, a német reformáció folytatásának kívánja látni (a Bibliához való fordulás, az egyházi élet, a lelkészképzés radikális megújítása, s ezt egészíti ki már a felvilágosodás irányába mutatva a testvériség fogalmának kiszélesítése), különbséget tesz továbbá az „egyházi" és a „radikális" törekvések között, s érdeklődése nem terjed ki a herrnhuti Unitas fratrum által szervezett Zinzendorf-kutatásra. Mindezzel összefügg az a kérdés, ki miben látja a pietizmus lényegét. Ritschl még a középkori misztikából vezette le ezt a kegyességet, így a világtól való elfordulásként interpretálta. Ezzel szemben Max Weber felfigyelt a pietizmus - mint „világi aszkézis" - szociális következményeire is,'

4 s az ő nyomán értelmezte a történész Carl Hinrichs szociális reformmozgalomként a hallei pietizmust.

15 Hinrichs tézise lehet szemléletes, de a legkevésbé sem általánosítható, hisz még a hasonlóan egyházias württembergi pietistákra sem áll.

16 Még nagyobb probléma ebben az elméletben azonban az, hogy az egykori pietisták önértelmezésével sincs összhangban, akik Feiler idézett verse szerint, nem a szociáletikára, hanem saját üdvösségükre voltak tekintettel, s nem a társadalmat, hanem a bibliaolvasási szokásokat igyekeztek reformálni. A felfogások változatosságáért végsősoron maga a jelenség felelős. Igazat kell adnunk Kurt Alandnak: a pietizmus sohasem létezett.

17 Kritériumait mindig a vizsgált jelenség egyedi vonásai szerint kell megválasztanunk. Ugyanúgy jellemezheti a világtól való elkülönülés, mint az ahhoz való odafordulás. Lehet kultúraellenes és iskolaépítő. 2. A dunántúli pietizmus rövid historiográfiája Máig alapvető, tudományos igényű, széles forrásismereten alapuló, pozitivista szemléletű műveket jelentetett meg Payr Sándor (1894., 1896., 1898., 1903/4., 1908., 1910., 1924.). Munkásságát tanítványa, Schmidt János a tolnai-baranyai területek irányában i.

3 Walch 1733-1739.; Schmid 1863. M Ld. Lehmann 1992. 15 Hinrichs 1971. 16 Ld. Lehmann 1969. Hinrichs elmeletet tanítványa, Dcppcrmann próbálta árnyalni (Dcppermann 1986.). 17 Idézi Brecht 1996. 606.