Karner Károly: Időszerű hitvallás. Budapest 1989.

Előszó helyett - XI. Vázlatosan a reformációról

gyűlésre. Mikor itt Luthertől iratainak sima visszavonását követelték, ekkor hangzottak el 1521. ápr. 18-án Luther híres szavai: Itt állok, másként nem tehetek! Isten segítsen meg! (kissé későbbi fogalmazásban). Velük Luther nemcsak iratainak a visszavonását tagadta meg, hanem az Istenben elkötelezett lelkiismeret szabadságát is proklamálta. A reformáció ügye időközben népmozgalommá lett. Ezért a birodalmi átok, amellyel a wormsi birodalmi gyűlés Luthert sújtotta, eredménytelen maradt. Ezt az is elősegítette, hogy Bölcs Frigyes utasítására Luthert Eisenach mellett, Wartburg várában rejtve tartották. Itt fordította le Luther német nyelvre az Újszövetséget (1522, ún. „Septemberbibel"). Ez nemcsak a reformáció művének alapvetésévé lett, amikor hosszú évek munkájával 1534ben az egész Biblia német fordításában kiteljesedett, hanem az újkori német irodalmi nyelv megteremtésének alapvető dokumentumává is vált. A reformációt elsősorban a városok és azok polgársága fogadta el anélkül, hogy a reformáció tisztára polgári mozgalommá vált volna : néhány német fejedelem is utat nyitott annak népében. Ezért lett a reformáció számára is súlyos csapássá a német parasztháború (1525). Luther először a nemes urakhoz fordult és a parasztok gazdasági-szociális törekvéseit támogatta. De amikor a parasztság az „urak" ellen lázadva gyújtogató rablóhadjárattá fajult, Luther erőteljesen a rendbontók ellen lépett fel és ellenfeleiktől megtorlást követelt. A parasztháború a reformációt is sújtotta, az addigi népmozgalom beszűkült, noha ilyen jellegét ezután sem vesztette el egészen. A Luther fellépése által kiváltott és a vallás kérdésein túl az egész szellemi és szociális életet megmozgató mozgalom szükségképpen váltott ki ellenhatást. A középkori hit követői elsősorban az akkor modern irányzatot, a humanizmust igyekeztek a reformáció ellen mozgósítani. Az európai humanisták vezető egyénisége, Desiderius Erasmus Rotterdamus (1466-1536) katolikus unszolásra írta meg Luther ellen vitairatát („De liberó arbitrio") címen, melyben az ember szabad akaratát hangsúlyozta olyan 79