Gyapay Gábor: A Budapesti Evangélikus Gimnázium. Budapest 1989. (Iskolák a múltból)

Folyamatos fejlődés (1873-1924)

Az anyagi helyzet mellett a másik, a tanárokat alapvetően érintő kérdés a tanítás tárgyi feltételeinek javítására való törekvés volt. Az oszágos fejlődés eredményeképpen az állami iskolákban e téren is általános javulás figyelhető meg, amivel iskolánk eleinte nem mindig tudott lépést tartani. Az egyik legfontosabb tárgyi kellék a könyvtár volt. Ez a kezdetektől folyamatosan fejlődött, rész­ben vétel, részben ajándékozás útján. Nagyot gyara­podott akkor, amikor Szentiványi Bogumér 1867-ben a mintegy 8000 kötetes könyvtárát az iskolára hagyta. Szénássy Sándor akkori könyvtárőr (a könyvtár gon­dozását mindig egy tanár a teljes óraszámban való tanítás mellett végezte külön díjazás nélkül) fogott hozzá a rendezéshez. 1885-re Frölich Róbert elkészí­tette a teljes katalógust, amely szerint a könyvtár ekkor több mint 10000 kötetből állt. (Az értesítők a legtöbb évben közölték az évi gyarapodást.) A könyv­tár számára ajándékozott az Akadémia, különböző könyvkiadók, a főváros és magánosok is. Az iskola igyekezett a legújabb lexikonokat, szótárakat, kézi­könyveket, kiadványsorozatokat azonnal (legtöbb­ször egy éven belül) beszerezni. A gyűjtőkört termé­szetesen az egyes tanárok tudományos érdeklődése meglehetősen megszabta. A könyvtárosnak volt egy „desiderata" („beszerzendők") füzete, ahova ki-ki beírta, hogy mire van szüksége. Jelentős volt a folyóiratok gyűjteménye. 1885-ben 19-, 1900-ban 27- és 1914-ben 29-féle járt az iskolának, köztük a legfontosabb magyar tudományos folyóira­tok, emellett főleg német nyelvűek, időnként egy-két francia és angol is. Ha a folyóiratok profilját nézzük, úgy filozófiai, filológiai, pedagógiai, irodalmi, mate­matikai és természettudományi lapokat találunk kez­dettől fogva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom