Gyapay Gábor: A Budapesti Evangélikus Gimnázium. Budapest 1989. (Iskolák a múltból)

Az előzmények

Az előzmények A z 1781. évi türelmi rendelet nyomán lehetővé vált, hogy Pesten evangélikus vallású polgárok telepedjenek le, s hogy önálló gyülekezetet, ezen belül iskolát szervezzenek. 1787-ben indult meg a pesti evangélikus gyülekezet élete. 1799-ben tették le a mai Deák téren templomuk alapkövét, amelynek felépítése 1811-ben fejeződött be. Hazánk egyik legnagyobb evangélikus templomában 1811. június 2-án tartották az első istentiszteletet. Az 1791. évi 26. törvény teljes autonómiát biztosított a protestánsok — köztük az evangélikusok — számára, teljes önállóságot élveztek iskoláik szervezésében is. S éltek is a lehetőségekkel. Iskolaszervező tevékenységükre — az alapvetően meghatározó vallásos motiváció mellett — erőteljes hatást gyakorolt a jozefinista egyházpolitika. II. József ugyanis a birodalom egységesítése érdekében a vallási ellentétek csökkentésére törekedett. Jól látta, hogy politikai céljainak elérése szempontjából egyetlen államvallás uralomra juttatása helyett a vallási türelem sokkal eredményesebb lehet. Ezt a magatartást nagymértékben elősegítette a felvilágosodás szellemi mozgalma, amely nemcsak az uralkodónál jelentkezett, hanem a legkülönbözőbb társadalmi rétegeket is fogékonyabbá tette a vallási türelemre. Szerepet játszott a rendek reformtörekvése is, hiszen az 1790/91-es országgyűlés rendszeres bi-