Gyapay Gábor: A Budapesti Evangélikus Gimnázium. Budapest 1989. (Iskolák a múltból)

A főgimnázium kialakulása (1854 — 1873)

sei. (A másik pályázó Hild József volt.) A pályázatok elbírálásánál a szakértő Ybl Miklós volt, aki a kivitelezés körüli vitákban is tevékeny részt vett. 1863-ban megkezdődött az építkezés, és 1864. szeptember 15-én volt a tanévnyitóval egybekötött ünnepélyes átadás. Az új épületben nyolc tágas osztályterem, szertárak, tanárlakások és nagy díszterem is volt. Ezt a tervezettnél díszesebbre építették (ezért márványteremnek is nevezték), mert nemcsak az iskola dísztermének szánták, hanem egyházi közgyűlések, hangversenyek és más ünnepi események lebonyolítására is. Ingyen engedték át a termet a katolikus gimnázium hangversenyeinek céljára az ő segítségük viszonzásaképpen. A templom restaurálása alatt istentiszteleteket is tartottak benne, de a pesti bálok egy része is itt zajlott. Az új iskola megépítésével párhuzamosan a régi épületet is kibővítették. Az épület akkor a város legmodernebb iskolája volt, már gázvilágítással rendelkezett, de a vízvezetéket csak 1871-ben vezették be, mert akkor épült a város vízszolgáltató hálózata. A viszonylag kis alapterület miatt azonban hiányosságok is mutatkoztak. Nem volt rajzterem, és nagyon hiányzott a tornaterem meg az udvar. Ennek ellenére az új iskolaépület a fejlődés fontos feltételét jelentette. A nagy eseményről az iskola „az időszerinti igazgató-tanára", Batizfalvy István az 1864/65. évi értesítőben így számolt be: „Az iskolai év megnyitásának napja a díszes épületnek vallásos ünnepélylyel végbement felavatási s az oktatás és nevelés czéljaira történt átadási napja is volt. Ezen hármas ünnepély september 15-én, délelőtt 9 órakor a díszes márvány teremben tartaték meg, az egyházi előjáróság, a tanuló ifjúság s számos egyháztagok jelenlétében.