Fabiny Tibor (szerk.): Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Bp. 1984.
A reformáció áttörése - Szabó András: Egy elfelejtett Luther-követő főúr a 16. századból: Alaghy János
as évekhez, ahhoz a korszakhoz, amely Északkelet-Magyarországon a lutheri és helvét irányú reformáció kettéválásának idó'szaka volt. A folyamat 1559-ben indult meg, ekkor Kopácsi fstván sárospataki prédikátor (Alaghy wittenbergi tanulótársa) maga mellé vette rektornak Thúri Farkas Pált, s mindketten Melanchtonra hivatkozva ugyan, de a helvét irányzat elfogadása érdekében kezdtek munkálkodni.42 Nagy hatalmú pártfogójuk is akadt Némethy Ferenc személyében. Az ő birtokán, Tarcalon már 1561-ben tartottak egy kisebb gyűlést, majd miután harmadik vezetőként csatlakozott hozzájuk a Wittenbergből frissen hazatért Szikszai Fabricius Balázs, ugyanott 1562-ben egy népesebb zsinaton Théodore de Béze-nek, Kálvin utódjának egy hitvallását fogadták el némileg megváltoztatott formában, s ezzel megindultak az önálló egyház megalakítása felé vezető úton.43 A vidék egyházi kérdésekbe is belszóló urai a változások megítélésében nem voltak egységesek. Némethy Ferenc, Bebek György és az 1559 óta Torna várát uraló Mágocsy Gáspár első perctől kezdve a helvét irány mellé álltak, míg Perényi Gábor és Alaghy János némi határozatlanság és tudakozódás után a lutheri irányzat hívei maradtak. A hatvanas évek legelején még nem sok látszott a későbbi ellentétekből: Alaghy, mint újonnan felemelkedett nagybirtokos s egyszersmind maga is képzett ember magától értetődően vállalta az egyház patronálá- sát is. 1561. február 6-án például abaújszántói prédikátorának, a Witten- bergben lelkésszé szentelt Csanádi Imrének a mezőváros vezetőségével együtt házat és hozzá tartozó földterületet adományozott, illetve kisebb részben eladott, tekintettel eddigi érdemeire.44 Az okirat scriptorai Bokányi Balázs tállyai prédikátor és Szántai Festő Lukács abaújszántói rektor voltak. Szántai már 1558-ban járt egyszer Alaghy költségén a wittenbergi egyetemen, de rögtön ezután, 1561 tavaszán patrónusa újra kiküldte. 1564-ben magisteri fokozatot szerzett, majd 1566. február 13-án Paul Eber felszentelte az abaújszántói lelkészi állásra.45 Ez, mint később látni fogjuk, Alaghy tudatos törekvése volt: az úrvacsora körüli viták kiéleződése miatt Wittenbergben felszentelt és a lutheri irányhoz hű papokat akart a birtokain látni. 1561- ben Alaghy újabb végrendeletet is készített, ez a mi szempontunkból azért érdekes, mert gyermeke gyámjául a közben Ferdinánd-pártivá lett Perényi Gábort nevezi meg, tanúsítva, hogy az egymás ellen harcolókból hamar fegyvertársak lettek.46 1562- ben arról értesülünk, hogy Stöckel Lénárd fiát, Jánost taníttatja 215
