Fabiny Tibor (szerk.): Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Bp. 1984.
A reformáció áttörése - Szabó András: Egy elfelejtett Luther-követő főúr a 16. századból: Alaghy János
Az eddig külföldi egyetemeken tanult és tudományáért dicsért Alaghy mint várnagy is kiválóan megállta a helyét. 1556-ban, amikor Izabella királyné és a kiskorú János Zsigmond visszatért Erdélybe, újrakezdó'dött a belháború a két párt hívei között, s ez a harc rövidesen erre a vidékre is átcsapott. Többek között a kiskorú Serédy János tokaji várnagya, Né- methy Ferenc is Izabella mellé állt, megkaparintva ezzel a Serédy-birto- kok egy részét. A fizetetten ó'rségű, leromlott regéci vár várnagya Serédy Györgyhöz fordult pénzért és katonáért, az azonban szóban neki adta a várat, s megparancsolta az őrségnek, hogy Alaghynak esküdjön hűséget. Ettől kezdve nem várnagynak, hanem a vár és az uradalom urának tekintette magát. Kijavíttatta a várat, kifizette az őrséget, mely az ő idejében száz lovasból és kétszáz gyalogosból állt, s bátran kiállta azt az ostromot, amit az akkor még Izabella-párti Perényi Gábortól keltett elszenvednie. Hiába halt meg közben Serédy György, aki másként végrendelkezett Regécről, Alaghy a Serédy örökösökkel szemben is érvényesíteni tudta igényét. Ebben nem kis szerepe tehetett korábbi bécsi kapcsolatainak, valamint féltestvérének, a Bécsben kancelláriai jegyzőként működő Alaghy Györgynek, akivel szorgosan levelezett.36 Megtetézte még ezt azzal is, hogy burkoltan kilátásba helyezte 1558 nyarán az ellenfélhez való átállást: nem volt hajlandó ugyanis Némethy Ferencet megtámadni, sőt annak egy vicehadnagyát szabadon engedte fogságából.37 Ez utóbbi magatartás, valamint ígérete, hogy kifizet 18 000 forintot, azonnal megtette hatását: 1558 októberében Bécsbe utazott,38 ahol ideiglenesen kiállították az adománylevelet az ő és két féltestvére nevére. Ezt aztán 1560. január 9-én véglegesen is megerősítették,39 hozzáadva június 12-én még a pallosjogot is.40 Ezzel az adománnyal az ország nagybirtokosai közé emelkedett, pedig csak egy részét szerezte meg Serédy Gáspár egykori birtokainak. Regéc várán és uradalmán kívül viszont övé tett a Tállya és Abaújszántó mezővárosok feletti földesuraság, s ezzel Perényi Gábor és Némethy Ferenc után Tokajhegyalja harmadik legnagyobb birtokosává vált, részesedve abból a hatalmas haszonból, amit a külgazdasági viszonyok miatt ekkortájt egyre kifizetődőbb bortermelés jelentett a vidék mezővárosi polgárai és birtokos nemesei számára. 1559-ben vagy 1560-ban Alaghy meg is nősült. Pásztohy (Pászthóy) Katalint, egy Heves megyei család sarját vette feleségül, akitől két gyermeke született: András (1561 júliusában már élt) és Judit (1563 januárjában már élt).41 Elhagyva a családtörténeti és életrajzi adatokat, elérkeztünk az 1560214
