Fabiny Tibor (szerk.): Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Bp. 1984.
Teológia és kegyesség - Botta István: Luther Antikrisztus-fogalmának hatása a magyar reformátorok társadalomszemléletére
lók állásfoglalása mögött egyház- és társadalomszemléletet meghatározó nézetek rejlenek. Sokszor hangzott a vád, hogy Luther tanítása, mivel a pogány török hódítókat nem tekintette Antikrisztusnak, sokakat elriasztott a reformátortól. Állásfoglalása azonban éppen a törökkel küzdő Magyarországon talált megértésre. Reformátorainknak a mindennapi életben, hazánk fennmaradása érdekében kellett tudomásul venniök a tényt, hogy a társadalomban keresztyéneknek és nem keresztyéneknek kell együtt élniök, s nincs „keresztyén társadalom”. Módot kell találni keresztyének és nem keresztyének együttélésére. A világi hatalomtól megfosztott egyháznak pedig rá kellett találnia Istentől kapott feladata helyes végzésének útjára: a hirdetett és megtartott igével való szolgálatra. Luthernek az a tanítása, hogy a társadalmat keresztyén és nem keresztyén emberek, közösségek és népek alkotják, erőteljes indítást adott az egyetemes és egyháztörténet humanisták által kezdett szétválasztására. A történelem egységét az biztosítja, hogy mind a világot, mind az egyházat Isten kormányozza, a világi felsőségnek hatalmat, egyházának igéjét ajándékozva. Társadalmi kérdésekben elfoglalt álláspontja és történelemszemlélete is hozzájárult, hogy a wittenbergi egyetem elsőként vette fel oktatási tárgyként a történelem tanítását. Általánosan elterjedt az a nézet, hogy a magyar reformátorok nem Luthernek, hanem humanista-reformátor munkatársának, Melanch- thonnak nézeteit tették magukévá. Vizsgálódásunk azonban azt bizonyítja, hogy kora és a jövő számára döntő társadalmi kérdésben a magyar reformáció terjesztőinek többsége nem Melanchthonnak, hanem Luthernek volt követője. Jegyzetek 1 Folyamatosan felhasznált művek: Hans Preuss: Die Vorstellungen vom Antichrist im späteren Mittelalter, bei Luther und in der konfessionellen Polemik (Leipzig 1906). — Hanns Lilje: Luthers Geschichtsanschauung (Berlin 1932). — Paul Althaus: Die Theologie Martin Luthers (Gütersloher Verlagshaus Gerd Mohn. 1962. (Különösen is: 349—354.) — Révész Imre: Krisztus és Antikrisztus. Ozorai Imre és müve (Tanulmány a protestáns teológiai gondolkodás kezdeteiről. Theológiai Szemle IV. évf. 1928. Klny: Teol. tanúim. 3. sz. 33.) — Helmut Lamparter: Luthers Stellung zum Türkenkrieg (München 1940). — Sólyom Jenő: Luther és Magyarország (Bp. 1933). (Különösen is: 79 — 109.) 63
