Fabiny Tibor (szerk.): Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Bp. 1984.

A reformáció áttörése - Szelestei N. László: Adalék a csepregi iskola és a nyugat-dunántúli protestantizmus történetéhez (1588)

kötelezte magát a lutheri orthodoxia mellett. Horváth Gergelyék nyilván tudatosan építettek a cuius regio, eius religio elvére, s már csak ezért is fontos volt számukra a Nyugat-Dunántúl talán legjelentősebb földbirto­kának leendő urát saját vallási irányzatukon megtartani. S nem véletle­nül említhette levelében Dániel mester az ifjú azon szándékát, hogy kül­földi egyetemre óhajt menni. A sokat látott és tapasztalt, hosszú ideig tartó egyetemjárásról csak nemrég hazatért Horváth bizonyára e téren is érvényesíteni tudta befolyását: olyan egyetemet, olyan útirányt java­solni, ahol az ifjú a lutheri irányzat mellett köteleződne el. A levél utó­iratából kiérződik, hogy Batthyány Boldizsár udvarában, nyilván első­sorban Beythe István püspök, udvari pap hatására a helvét irányzat jelentős lehetett. Jegyzetek 1 Payr Sándor: Gabelmann Miklós csepregi rektor és történetíró, 1585 — 1596 (Evangélikus Egyházi Élet 1913/14, 3—4, 12—14). — Uő: A dunántúli evan­gélikus egyházkerület története (Sopron 1924). Csepreg reformációjáról: 73-86. 2 A díjlevelet az 1625. évi másolatból kiadta: Farkas Sándor: Csepreg mező­város története (Bp. 1887. 58—61). Közölve még: Szelényi Ödön: A magyar evangélikus iskolák története a reformációtól napjainkig (Pozsony 1917. 250—252), — Mészáros István: XVI. századi városi iskoláink és a „studia humanitatis” (Bp. 1981. 176—177). 3 Ráth György: Gradeczi Horváth Gergely és Lám (Ambrosius) Sebestyén hitvitája (Itk 1894, 323). 4 Gabelmann latin nyelvű levelének közlése: Egyháztörténeti emlékek. í. kö­tet (Összegyűjt.: Payr Sándor, Sopron 1910. 42—43). 5 L. a 3. számú jegyzetet. 6 Kiadásuk: Thury Etele: A dunántúli ev. ref. egyházkerület története. I (Pápa 1908. 66-70). t Vö. Zoványi Jenő: A magyarországi protestantizmus 1565-től 1600-ig (Bp. 1972. 252) és Payr Sándor: Gabelmann Miklós ... (1. számú jegyzet 3). 8 A levél közlése: Egyháztörténeti emlékek. 1. kötet (Összegyűjt.: Payr Sán­dor, Sopron 1910. 44). 9 Beythe István és Pathai István véleményét idézi Thury Etele i. m. (6. számú jegyzet) 700. 10 Közülük Réczés volt az, akinél az iskolamester étkezett. 11 Horváth Gergely életéről és tevékenységéről: Iványi Béla: A Gradeczi Hor­váth Stansith-család történetéhez (Közlemények Szepes Vármegye Múltjá­ból 1918. 102—143). — Uő: A Grádeczi Horváth Stansith-család levéltára című cikkében (Levéltári Szemle 1927. 245—273) felhívta a kutatók figyelmét 246

Next

/
Oldalképek
Tartalom