Fabiny Tibor (szerk.): Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Bp. 1984.
Teológia és kegyesség - Ferenczi Ilona: A lutheri liturgia hatása 16—17. századi istentiszteleti rendünkre és annak nyomai századunkban
Ferenczi Ilona A lutheri liturgia hatása 16-17. századi istentiszteleti rendünkre és annak nyomai századunkban Minden hitbeli és teológiai megújulást hozó mozgalom, így a reformáció résztvevői is szükségképpen a liturgia területén való megújulást is keresték. A reformáció vezető egyéniségei a kezdetben gazdag evangélikus liturgia szempontjából nézve pozitív vagy negatív irányban befolyásolták az istentiszteleti rend alakulását. Luther megjelenésével és működésével az ősi „katolikus” liturgia még nem ment át nagy átalakuláson. Az egyházon belüli megújulást kereső Luther az istentisztelet rendjének formálásában különösen arra törekedett, hogy az úrvacsora szentségének tisztaságát megőrizze. Az úrvacsora kiszolgáltatása maradt az istentisztelet központja, minden megelőző cselekvés erre irányult. Luthernek különböző nyelveken (latinul és németül), valamint más-más formában megjelent istentiszteleti rendtartásai, hitvallási iratai kisebb eltérésekkel mind ennek az előkészítő folyamatnak a fontosságáról tanúskodnak. Ennek jegyében alakult át a római mise szertartása, és ennek hatására szinte változatlanok maradtak a régi hórák helyébe lépő mellékistentiszteletek, melyekben az úrvacsora kiszolgáltatása nem kapott helyet. Luther liturgiái tevékenységét most olyan szempontból vizsgáljuk meg, hogy milyen területen és hogyan hatott a magyarországi evangélikus liturgia létrejöttére és „fejlődésére”, továbbá mi maradt meg napjainkra ebből a gazdag liturgikus életből. Az istentiszteleti szertartásokkal foglalkozó első liturgikus munkájában (Von Ordnung, des Gottesdienstes in der Gemeinde, 1523) Luther a római miséből indul ki, és hangsúlyozza az énekelt részek fontosságát, mert ezek szövege többnyire az „írásokban” is megtalálható. E rendtartás általánosságai az ugyanabból az évből származó Formula missae et Communionis pro Ecclesia Wittembergiensi című iratában konkretizálódnak. Luther ebben részletesen tárgyalja az istentisztelet, az evangélikus mise 89
