Fabiny Tibor (szerk.): Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Bp. 1984.
Teológia és kegyesség - Péter Katalin: Az alattvalók ellenállási joga Magyarországon a reformáció után
Az egész ügy majd a következő században kerül elő. Előbb a Bocskai- szabadságharc ideológiája hivatkozik az alattvalók ellenállási jogára. De feltűnő: jóllehet Benda kiderítette, hogy a kálvini tanokat ismerik, érvelésük a Magyarországon Hontertől származó alapálláson nem változtatott. Bocskai alatt is a vallásszabadságra hivatkoznak. így nyilatkoznak: azok ellen lépnek fel, ,,kik minket hitünkben akarnak háborgatni”13. A lelkiismeret ügyén túl érvényes ellenállás joga majd csak Bethlen Gábor alatt jelenik meg. Mégpedig nem úgy, ahogy várni lehetne, az ő oldalán, hanem vele szemben fogalmazták meg. A kálvini tanítást a választott vagy szervezett testületek útján gyakorolható és a lelkiismeret ügyén túl terjedő ellenállás jogáról világosan és félreismerhetetlenül az 1613-i országgyűlés foglalta törvénybe Erdélyben. Bethlen Gábor fejedelemmé választása alkalmával történt. Konkrétan, a közelmúlt keserves tapasztalataira hivatkozva szögezi le a törvény14: „Mivelhogy fejedelemséggel és annak is autoritásával sokan visszaélvén... mindjárt az törvénytelenségre és több illetlen dolgokra hanyatt-homok rohantanak”, tartják szükségesnek az óvatossági rendszabályokat. Felhatalmaznak tehát egyes testületeket, illetve személyeket, a „kol- csos” városokat, a fejedelmi tanácsot, a „székely- és egyéb kapitányokat”, végül a „tisztviselők” bizonytalanul meghatározott csoportját, hogy az esetleg esküszegő fejedelemmel szemben ellenállást szervezzenek. Nekik „légyen joguk arra, ha a fejedelem az igaz útról eltántorod- na, és a nekünk tett esküjét megsértve újítana valamit, hitök felszabadulván és összegyütvén, ellene állhassanak.” Más kérdés, és messzire vezetne még csak áttekinteni is: a Bethlennel szemben törvénybe foglalt ellenállási jogot az erdélyi rendek soha nem gyakorolták. ❖ Végeredményben két, egymástól távol eső probléma látszik tisztázan- dónak. Az egyik az ellenállás jogáról vallott protestáns felfogásoknak a megelőző katolikus egyházi állásfoglalásokkal lehetséges kapcsolata, vagyis a Honternél megfogalmazott nézetek eredete. A másik problémát az a feltűnő jelenség támasztja, hogy az ellenállási jog gyakorlatát Magyarországon a kálvini hatások befogadása nem vál70
