Fabiny Tibor (szerk.): Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Bp. 1984.

Reformáció és művelődés - Dömötör Ákos: Hazai Luther-mondáink

tyú kapcsolatát magyarázó történeti monda.52 Számos protestáns ábrázoláson a reformátor hattyúval együtt fordul elő. A monda szerint Húsz János a máglyán állítólag ezeket a szavakat mondta: „Engem mint libát megsüthettek, de száz év múlva poraimból egy hattyú fog feléledni, amellyel már nem tudtok elbánni.”53

Húsz János idézett mondatában szójátékon alapuló célzás rejlik, hiszen a Húsz családnév cseh köznévi jelentése: liba. Ez a monda Húsz Jánost kapcsolatba hozza Lutherrel, és úgy tünteti fel a német reformátort, mint a cseh „eretnek” tanainak és törekvéseinek folytatóját.54 Ez a magyarázata Luther hattyúval való ábrázolásának az evangélikus képzőművészetben.

Hozzá kell tennünk, hogy a németeknél a Márton napján fogyasztott sült liba a néphit felfogása értelmében gyógyító erejű.55 A szokáskomplexum e motívuma az említett protestáns mondát Tours-i Szent Márton püspök alakjával és középkori legendáival kapcsolja össze. Nyilvánvalóan a Márton-napi szokások a középkori szent alakjához fűződtek. így Luther és a hattyú protestáns mondája sajátos asszociációt teremt, és nemcsak a német reformátort köti össze Hússzal, hanem a középkori szent püspök legendavilágának profán és kritikai elemeihez is elvezet a hagyomány bonyolult összefüggéseinek útján.

A hattyúmonda létrejöttét és életét Luther Staupitznak szóló egyik leveléből érthetjük meg. Ebben a következőket írta: „Prágából egyre kapom a leveleket, hogy Húsz János támadott fel halottaiból. Hogy teljesedésbe ment a jövendőmondó szó, melyet Húsz a konstanzi börtönből írt barátainak: hogy a gyámoltalan lúd [húsz = lúd] nem tud magasra szállni, nem képes kötelékeit szétszaggatni, de majd jön egy magas röptű madár. Igen, száz év múlva — jövendölt Húsz barátja és vértanútársa, Prágai Jeromos, eljön egy magas röptű madár, az erős lesz, azaz erőszak szövevényét szét fogja tépni. .. .Húsz halála és az én megindulásom között nem kerek száz esztendő telt el?”56

Luther mondateremtő sorait Mathesius csak annyival egészítette ki, hogy a magas röptű madár helyébe a hattyút tette. A monda csiszolásához tartozott, hogy a szerkezet áttekinthetősége végett Prágai Jeromos kimaradt a cselekményből. Jövendölő funkcióját Húsz vette át. A börtönből küldött optimista biztatás esztétikuma fokozódott a máglyán elhangzó jövendölés tömörségével.

335