Fabiny Tibor (szerk.): Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Bp. 1984.
Reformáció és művelődés - Vida Mária: Ars sacra medica — ars medica (Szemléletváltozás az orvosi ikonográfiában a reformáció hatására)
egyik ablakában a példakép, Jézus éjszaka megjelenik Mártonnak, és közli vele: a koldus ő maga volt, és ezután a pogány Márton megkeresz- telkedik. Az ellenreformáció korának vallási-politikai programja bontakozik ki a Dunántúli festő 1670-es években készült Szent Márton kíséretével és a koldussal című képén.47 Márton — akinek nőies arca talán a jótékonykodó templomalapító gróf Erdődyné Batthyány Erzsébet arcvonásait idézi — és kíséretének minden tagja főnemesi nemzeti viseletben jelenik meg, a dicsőséges ősöket kereső nemzeti program igazolására. Szent Márton István király, majd az ország patrónusa (patronus regni),48 népszerűsítője a magyarországi jezsuiták koncepciójának, amely szerint a török kiűzése a vallási egységnek — természetesen a protestánsok nélküli — helyreállításával oldható meg. Szerepe azonos az ellenreformáció programjában megjelenő „Regnum Marianum”, illetve „Patrona Hungáriáé”49 funkciójával. Végül a harmadik festmény a németalföldi mester, idősebb Jan Brueghel (1568—1625) 16. század végén festett Szent Mártonja, a miniatúrafestészet remeke, amelyen a mester — bár apró méretben, de — tömegjelenetté varázsolta a szent-zsánert.50 Hétköznapi környezetben, egy kis falu piacán történik a köpeny megosztása, amelynek csodájára koldusok és nyomorékok hada seregük. A jelenet a világi életképek vásári foghúzó- és kuruzslóábrázolásaihoz hasonló, a csoda tányéré a koldussereg hátrahőköléséből és tágra nyitott tekintetéből következtethetünk. Ezek az alakok a realizmus csúcsára jutott mester mély emberi érzéssel ábrázolt nyomorult koldusai. Valódi szánalmat keltenek bennünk, amit a középkori táblaképpel kapcsolatban sem érezhetünk. Nem beszélve a barokk jelenetről, amelyen az egyetlen nyomorék koldus mellett csupa gazdag főnemes úr veszi körül a csodatevő szentet. A flamand bibliai zsáner gyakori hasonló témája Az irgalmasság testi cselekedetei, amelynek két típusa ismert: az egyik egymás mellé festett életképsorozat, mint pl. Joost Cornelisz Droochsloot (1586—1666) 1642- ben festett képe ;51 a másik típus egységes jelenetbe foglalja az egyes cselekedeteket megjelenítő csoportokat, mint pl. Frans Francken II. (1581— 1642) nem is egyszer megfestett képe.52 Ugyanehhez az ótestamentumi témakörhöz kapcsolódik a másik kedvelt téma, az apokrif (ill. deutero- kánoni) könyvek népszerű története: a Tóbiás meggyógyítja apja vakságát (Vulgata: Liber Tobiae), amely az itáliai és német reneszánsz festészetben is elterjedt (Neri di Bicci képe az 1460-as évekből az Esztergomi Keresztény Múzeumban, Veit Stoss fa szoborcsoportja a nürnbergi 310
