Fabiny Tibor (szerk.): Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Bp. 1984.
A reformáció áttörése - Szigeti Jenő: Luther és Werbőczi találkozója
irtania. De az is az ügyhöz tartozik, hogy az ítélet díjaként a bányatár- sasládából Werbőczi 1070 Ft-ot „magához vesz”59. A mohácsi vész után, 1530-ban is — híven múltjához —, több lutheránus lelkészt vett üldözőbe.60 Halála előtt nem sokkal III. Pál pápához intézett levelében „a lutheranizmus legélesebb üldözőjének” vallotta magát.61 Igazat kell adnunk Nemeskürty István „kegyetlen”, de igazságos értékelésének : „Nem volt ő soha igazán nagy ember. Véletlenül — jogi kódexe miatt — lett a nemesi rend szimbóluma... hatodrangú kis pörök- ben Ítélkezett csupán, a kormány nem az ő kezében volt. Életét is ilyen jelentéktelenül, ilyen kisszerűén végzi: napidíjas bíró, afféle keresztény kádi lett a török megszállta Budán, amíg el nem tették láb alól.”62 Jegyzetek 1 M. Luther: W. A. 6. 174. k. 2 A történtekhez vö. a Luther-életrajzokat. Magyarul: Hartmann Grisar: Luther Márton élete (Bp. 1929. 97). (Elfogult, római katolikus munka.) R. Friedenthal: Luther élete és kora (Bp. 1973. 324—337). Kessel, E.: Luther vor dent Reichstag in Worms 1521 (Festgabe für Paul Kirn, Berlin 1961. 172-190.) 3 Máig a legtöbb adatot feldolgozó, de elfogult életrajza: Franknói Vilmos: Werbőczy István (Bp. 1899). A wormsi birodalmi gyűlésen történtekről: 161, 172-173. 4 Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon (Bp. 1971. 203-204). 5 Nemeskürty István: Ez történt Mohács után (Bp. 1968. 21). 6 Csekey István: Werbőczy és a magyar alkotmányjog (Kolozsvár 1942. — gazdag bibliográfiával). Űjabb irodalom: Molnár Erik: Werbőczy és a rendi jog (TársSz 1947. 2. 109—114). (Ebben azt fejti ki Molnár, hogy Werbőczy a kor valóságos társadalmi viszonyait meghamisítva fogalmazta meg a köz- és főnemesség jogi egyenlőségét, valamint a jobbágy birtoktalanságát és röghözkötöttségét.) A /1ármaskönyr-nek ötvenegy kiadását ismerjük. Magyarul először 1565- ben Debrecenben jelent meg Veres Balázs fordításában. 7Székely György: A huszitizmus és a magyar nép (Századok 1956. 331-kk). Székely György: A Dózsa-parasztháború ideológiájához (Századok 1961. 473 — 504). — Nemeskürty István: In signo Crucis. Ferencesek és világi papok az 1514-es parasztháborúban (Vigilia 1972. 9. 595—599). — Bellér Béla: A Dózsa-parasztháború és az egyházi történetírás (Vigilia 1972. 9. 599—603). 8 Mályusz Elemér: A konstanzi zsinat és a magyar főkegyúri jog (Bp. 1958. Először: Budapesti Szemle 1943. febr. 65—71). A nyomában kibontakozó vita: Kühár Flóris: A konstanzi zsinat és a magyar főkegyúri jog. Katolikus Szemle (1943. márc. 75—77). — A főkegyúri jog {Katolikus Nemzeti Újság 205
