Fabiny Tibor (szerk.): Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Bp. 1984.
Luther és a reformátorok - Bencze Imre: Konrad Cordatus, Luther Budáról indult küzdőtársa
közbenjárni érte szeptember 16-án és december 23-án Esztergomban.48 Végül is a besztercebányaiak levele49, valamint Mária királyné segítsége folytán 1526 februárjában szabadultak meg. Cordatus ekkor hagyta el másodszor hazánkat, s rövidebb ausztriai tartózkodás után július 1-én ért újra Wittenbergbe, most már kifosztot- tan és szegényen. Magyarországi munkásságát így értékelték késó'bb Lutherek: „az evangéliumot hirdette Pannóniában!”50 Luther nem sokkal ezután készítette el a négy vigasztaló zsoltármagyarázatot a megözvegyült Mária királynénak. Luther küzdötársa Luther azonnal gondoskodni igyekezett a menekült és otthontalan barátról, akinek képzettségét és szónoki tehetségét is jól ismerte. Előbb Liegnitzbe ajánlotta az újonnan alapított akadémiára tanárnak. Cordatus mint Wittenberg exponense a schwenckfeldiánusok rajongó csoportjával került összeütközésbe. Ezek az érzelmi keresztyének a kiválasztottságot a lélek belső érzésére építették, elvetették a gyermekkeresztséget, és semmibe vették a lelkészi tisztet. Luther eleinte derekas helytállásra biztatta küzdőtársát, mondván, az evangéliumé a végső diadal, de 1527. január 29-én már arra kéri, hogy jöjjön csak hozzá, és hagyja „Krisztus ellenségeit” magukra. Rövid wittenbergi tartózkodás után Cordatus Ausztriába, majd Joa- chimstalba (Jáchymov, 18 km-re Karlovy Varytól) vándorolt, s itt nősült meg. 1528 márciusában már együtt hívja őket Luther magukhoz, ahol Martin Cordatus özvegyével is találkozhatnának. Aztán a tél elmúltával a zwickaui egyik lelkészi állásba ajánlja a reformátor Cordatust, akit ott 1529 márciusában meg is választanak. „Li- cenciátusnak”, „fidelis et bonus vir”-nek nevezte őt leveleiben, s „a hit mind ez ideig meg nem félemlített tanújaként” állította elébük.51 De ez a rendíthetetlen férfi újra szektás tévtannal és magatartással került szembe. Kemény helytállását Luther így emlegette: „Ha Istennek olyan követre van szüksége, akinek az ellenféllel kell szembeszállnia, akkor olyan embert használ, mint Cordatus, akinek szava és tette is kemény!”52 Zwickauban értesül Cordatus a magyar földet elárasztó és már Bécs felé özönlő török sereg fenyegetéséről. János szász választófejedelem segélycsapatokat szervez az osztrákok megsegítésére. Cordatus ekkor a 143
