Szabó József: Útjelző. Az evangélikus tanítás summája. Győr 1948.

„Az egyház igazi kincse Isten dicsőségének és kegyelmének szentséges evangélioma." Luther fenti mondata az evangélikus egyház állandó vezéiusillaga. Az evangélikus egyháznak ebben az összezavarodott világban mélységesen éreznie kell e kincs megőrzésére és Isten Krisztusban lett dicsőséges kegyelme hirdetésére hivatott felelősségét. A mi nemzedékünk minden előzőnél jobban megtanulta, hogy az emberiség hogyan tépi szét és teszi tönkre magát, ha Istennek hátat fordít. Az írás szerint: „Mert bár az Istent megismerték, mindazáltal nem mint Istent dicsőítették őt, sem néki hálákat nem adtak : hanem az ő okoskodásaikban hiábavalókká lettek és az ő balgatag szívok megsötétedett... És amiképpen nem méltatták az Isteni arra, hogy ismeretökben megtartsák, azonképpen odaadta őket az Isten méltatlan gondolkodásra, hogy illetlen dolgokat cselekedjenek.

1" Róma 1, 21, 28. A mi nemzedékünk keservesen megtapasztalta ezeknek az igéknek az igazságát. Mi tudjuk, mit jelent hozzátartozni egy olyan emberiséghez, amelyet a bűne miatt Isten halálos Ítélettel kárhoztatá« alá vont, Mi magunk is minden poi'cikánkkal hozzátartozunk ehhez az emberiséghez. Sorsa a mi sorsunk. Egyikünk sem vonulhat félre, mintha közünk se volna hozzá. Bűne s nyomorúsága a mi bűnünk és a mi nyomorúságunk. Megvalljuk Isten előtt testületi bűnünket s együtt állunk az ő ítélete alatt. De — Istennek hála — mi nemcsak a bűn és halál zsarnoksága alatti ó-emberséghez tartozunk. Isten, mikor Krisztust, mint Megváltót és Urat, új teremtés fejét feltámasztotta, emberi nemünknek új kezdetet adott. E világ sötétségének kellős közepén fénylik az ő örök világossága, E világ szenvedései közepette új világ gyermekeiként élhetünk hitben, szeretetben és reménységben. 1fit által Istennek Krisztusban lett örök szeretetét vesszük. szeretet által kölcsönös szolgálatban továbbítjuk azt; Isten dicsőségének a reménységében pedig szorongattatások között is örülni tudunk. Mert a szorongattatás is hozzátartozik Isten útjaihoz, melyeken dicsőségéhez vezet.