Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

lévő Krisztus-monogramm s a Jézus feje feletti gloriola, valamint a kereszt alsó szárán lévő Alfa és Omega áttört ábrázolása. Az újabb templomi felszerelések közül Révész István tervezésében Budapest-Kelenföldön és Hatvanban találunk Wintermantel és Szombathy kivitelezésében cibóriumokat és úrvacsorai kelyheket vert ezüstből, archaizált stílusban. A rendelkezésünkre álló adatok alapján igyekeztünk a legkiválóbb oltári felszerelésekre, valamint keresztelő és úrvacsorai edényeinkre rámutatni. A közelebbi, részletes ismertetésük messze túlhaladná e munka feladatát és terjedelmét. Megemlítjük, hogy az erdélyi és felvidéki evangélikus egyházközségeknek és evangélikus templomoknak oltárképekben, oltári felszerelésekben, keresztelő- és úrvacsorai edényekben igen gazdag állományuk van. Ez nem állott bemutatás céljából rendelkezésünkre s ugyancsak túlhaladta volna feladatunkat és e munka terjedelmét. Mindazonáltal róluk a fellelhető irodalmat igyekeztünk felkutatni és azt a jegyzetek után felsorolt irodalomban a tovább kutatók és érdeklődők munkájának a megkönnyítésére közöljük. JEGYZETEK 1 Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. Sopron, 1917. VIII. o. és 446—499. o. 2 Sopron, a Civitas Fidelissima. Városismertetés tanulmányi kirándulást vezető tanárok számára. Irta: Csuppay Lajos. Sopron, 1929. 3 Ludwig Ziermann: Von Kirche zu Kirche, von Predigtstátte zu Predigtstátte ... in unser Gotteshaus. Sopron. 6—31. o. 4 Művészet. 1908. VII. évfolyam. Dr. Varjas Sándor: A szimbőlikus művészetről 366. oldal. 5 Monatsblatt des Alterthums-Vereins zu Wien. No. 10. Jg. 1886. Wendelin Boeheim: Die Vereins-Excursion nach Oedenburg. U. a. No. 12. Jg. 1886. 6 J. R. Bünker: Ueber den altén Ornat der evangelischen Kirche in Sopron. »Neue Zeitung«. Separat-Abdruck. i Csatkai Endre dr.: Soproni ötvösök XV—XIX. században. Sopron, 1930. 23—25. o. 8 A soproni evangélikus egyház irattárában és leltárában: Invertarium über allén Kirchen Ornat. 1676, 1677, 1695. 553. I. 92. 9 Jánossy Lajos: Az evangélikus liturgia megújhodása. Budapest, 1932. 182. oldal. J. Volkert: Das Kirchengebáude, seine Restaurierung und sein gottesdieristlicher Schmuck. 1898. P. Althaus: Das Wesen des evangelischen Gottesdienstes. (Zeitschrift für Systematische Theologie IV. 1926.) Joseph Braun S. J.: Die liturgische Gewandung im Occident und Orient. 1907. Joseph Braun S. J.: Das Christliche Altargerát. München, 1932. Dr. Kari Künstle: Ikonographie der christlichen Kunst. Zwei Bánde. Freiburg in Breisgau, 1928. ÍO Marc Rosenberg: Der Goldschmiede Merkzeichen. R

3. Dritte erweiterte und illustrierte Auflage. Frankfurt am Main, 1922. 1

1 Anton Werner: Augsburger Goldschmiede. Augsburg, 1913. 72—73. o. XI. 1. 406. 1

2 Dr. August Weiss: Das Handwerk der Goldschmiede zu Augsburg bis zum Jahre 1681. Leipzig, 1897. Georg Wilke: Die kirchliche Goldschmiedekunst Augsburgs vom Beginn der Renaissance bis zum Ausgang des XVIII. Jahrhunderts. München, 1907. 370. 1

3 Alte Goldschmiedearbeiten aus schwábischen Kirchenschátzen, von der Ausstellung kirchlicher Kunst in Stuttgart Herbst, 1911. Herausgegeben von Gustav E. Pazauiek, Leipzig, 1912. 380. XLVII. 1. Carl Knies: Die Punzierung in Oesterreich. Eine geschichtliche Studie mit mehreren Textabbildungen und 10 Lichtdrucktafeln. 1896. 1

5 Pulszky—Radisics: Az ötvösség remekei. I. kötet, 101. és 102. 1. »Kehelypárták« a XV. és XVI. században. 1

6 Analógia a reneszánsz (Gosztonyi Rozina adományozta) kehelyhez: Archeológiai Értesítő. "Crj folyam. 1910. 17. lap: Divald Kornél közlése, az első ábra 1. számú képén látható kehely. Az ékköves kehelyhez és az emailképek passiójeleneteihez források, analógiák és metszetek: Az iparművészet könyve. III. kötet. Mihalik József: A zománc, 1912. Das Email. Handbuch der Schmelzarbeit. Von Ferdinánd Luthemer. Leipzig, 1892. Hauptwerke des Holzschnitts. Die Passión des Urs Graf. Mit einer Einführung von Wilhelm Worringer. München, 1923. Grafikai Művészetek könyvtára. Nóvák László: A nyomdászat története. III. könyv, XVII. század. 125. lapon: Fa- és rézmetszés. Archeológiai Értesítő. VII. kötet, 1873. Dankó József: Dürer metszetek. 298. oldal. Heinrich Höhn: Deutsche Holzschnitte bis zum Ende des 16. Jahrhunderts. Leipzig, 1925. Dr. Franz Jacobi: Die Deutsche Buchdruckerei. München. 1923. Biblia. Das ist die gantze heilige Schrift. (A soproni evangélikus egyház tulajdonában.) Deutsch D.: Martin Luther. Nürnberg, 1662. Johann Dürr metszeteivel. Magyar Nemzeti Múzeum könyvtára. Biblia 176, színes metszetekkel. Das ist: Die gantze heilige Schrift. Deutsch D.: Mart. Luther. Wittenberg, 1752.