Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

egyházi feljegyzések szerint 1451-ben már állott. Felsősajó temploma 1500 körüli alkotás. Köm evangélikus temploma XIV. századbeli építmény és érdekes falfestményeiről nevezetes. Orlajtöréki templomunk csak tornyában őrizte meg középkori eredetét, míg hajójána^ festett famennyezete, tornyának faerkélyes süvege népi építészetünk jellegzetességeit viselik. Fongyelok, Ratkó és Restér középkori evangélikus templomairól közelebbit nem tudunk, csak nevük felemlítésével kell beérnünk. * Középkori evangélikus templomaink bemutatásánál nem törekedtünk a teljességre, melyre építészettörténeti kutatásaink mai állásánál, műemlékeink nyilvántartásának és az irodalmi feldolgozásnak hiányossága folytán úgy sem tehettünk volna szert. E helyett a típusalkotó templomaink ismertetését tüztük ki célul s megállapíthattuk, hogy szerencsés körülmények közrejátszása folytán Magyarország középkori építőművészeiének valamennyi jellegzetessége müemlékállományunkban képviselve van, kezdve a román kor bazilikáitól a gótikus háromhajós csarnokokig, Árpád-kori falvaink hosszházas egy házától a későgótika szerzetesi eredetű hosszúhajos és szentélyes templomáig. Felsorolt középkori emlékeink hosszú-hosszú sorából egy-egy építési korszak elején vagy végén, vagy egy építési irány képviselőjeként a harinai, kerci, szászsebesi, brassói és besztercei templomok magasodnak ki Magyarország építőművészetének nélkülözhetetlen mérföidjelzőiként. FELHASZNÁLT IRODALOM: Groh István: Középkori falképek Gömör megyében. Archeológiai Értesítő, új f. XV. kötet, 1895. Gömöry Árpád: A 600 éves Dobsina című műben dr. Lux Kálmán cikke. Dobsina legrégibb •építőmüvészeti emléke. Putnok, 1927. Halaváts Gyula: A nagyszebenkörnyéki erödtemplomok. Budapest, 1923. Az Országos Magyar Régészeti Társulat Évkönyve. Halaváts Gyula: Az alczinai, holezmányi, oltszakadáti és feleki románkori templomok. Arch. Ért. Halaváts Gyula: A nagydisznódi ágost. ev. templom. Arch. Ért. Halaváts Gyula: A kisselyki templom és templomeröd. Arch. Ért. Halaváts Gyula: Nagysinkkörnyéki ; építészeti műemlékek. Halaváts Gyula: Doborka vára és a nagyszebenkörnyéki templomerödök. Hadtört, közi. 1915. Halaváts Gyula: A lesesi és morgondai ágost. ev. templomok. Ép. ip. Ép. müv. 1915. Halaváts Gyula: Vízakna, Kiscsür, Kistorony műemlékei. Arch. Ért. 1909. 3. sz. Halaváts Gyula: Keresztény szigeti és pokafalvi emlékek. Arch. Ért. 1908. 3. sz. Halaváts Gyula: üti jegyzetek Kelnek, Vingárd, Szászorbó kornyékéről. Arch. Ért. 1907. 3. sz. Halaváts Gyula: Szeben vármegye románstílusú templomai. Budapesti Építőmesterek, Kőműves-, Kőfaragó- és Ácsmesterek Ipartestületének Évkönyve. Budapest. Láczay-Fritz Oszkár: Erdély déli részének műemlékei. Szönyi Ottó: Magyar műemlékek. Z. K. 1. füzet. A História melléklete. Reissenberger Lajos és Henszlmann Imre: A nagyszebeni és székesfehérvári régi templom. Budapest, 1883. L. Reissenberger: Die Kerzer Abtei, Hermannstadt, 1894. Roth Viktor: Román és gót kapuzatok erdélyi templomokon. Archaeológiai Ért. 1911. írj f. XXXI. 4. sz. Roth Viktor: Csúcsíves szentségtartó fülkék és házacskák Erdélyben. Arch. Ért. 1910. 3. sz. V. Roth: Geschichte der Deutschen Baukunst in Siebenbürgen. Strassburg, 1905. Roth Viktor: Román és gót kapuzatok erdélyi templomokon. Arch. Ért. 1911. 4. sz. — Die Deutsche Kunst in Siebenbürgen. Berlin, 1934. A. Zillich: Siebenbürgen und seine Wehrbauten. Die Blauen Bücher. 1941. Vámszer Géza: Szakadát. Kolozsvár, 1940. Das Burzenland, Bd. III. Kronstadt, I. ,Teil. Kronstadt, 1928. Waltér Horwath: Siebenbürgisch-sachsische Kirchenburgen. 1940, Sibiu-Hermannstadt. Das Burzenland, Bd. IV. Die Dörfer des Burzenlandes. I. Teil. Kronstadt, 1929. Emil Sigerus: Siebenbürgisch-sachsische Burgen und Kirchenkastelle. Hermannstadt, 1901.