Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.
I. RÉSZ. A TEMPLOM.
amelyet a puritánus szóval jelölünk meg, a templomok használata körüli küzdelemtől függetlenül munkálta, hogy a jobbágyság szabadságra jusson a hit, a lelkiismeret dolgában, Amikor tehát a linci béke megkötésekor és az 1647-i törvény meghozatalakor szembeszállanak a felek, a protestáns fél hitbeli meggyőződésből küzd a jobbágyok vallási felszabadításáért, ellenfele viszont elhallgatja igazi szándékát. Hogy ez mi volt, ezt hamarosan nyilvánvalóvá tette a törvény »végrehajtása« és még inkább annak a megtagadása is, amit rendjénvalónak mondottak. A következő évtizedek történetével szemben mitsem mond az a tétel, amelyet I. Rákóczi György fejedelem biztosai fejeznek ki annak igazolására, hogy a fejedelem református istentiszteleti helyül használja a kassai »királvi házban« levő kápolnát: »akié a fundus, azé a capella«. Ez a tétel ugyanis olyan esetre vonatkozott, amelyben a fejedelem használatára szolgáló, székhelyi kápolnáról volt szó. S e kápolnának református istentiszteleti helvül való használata egyáltalában nem érintette Kassa városának jogát a temnlomok használatára, az evangelikus vallás gyakorlására. 3 1 15. A XVII. század közepetájt viszonylag biztonságban vannak a városi evangélikusok templomai. Amint láttuk, szükségessé vált némelvik védelméről külön is rendelkezni a vallásügyi törvényekben, de a legtöbb zavartalanul megmaradhatott az evangélikus egvházszolgálatában. Győr és Pozsony tanulságos példa arra, hogy a városi evangélikusság egv része osztozott a római katolikus földesurak jobbágyainak megpróbáltatásában. Győrött a század közepéig nem építhetnek maguknak templomot az evangélikusok. Ezt csak Tataházán tehetik, a Duna túlsó partján, Idejárnak istentiszteletre, sokszor jégzajláson át, esőben, viharban. Evangélikus lelkésznek nem szabad a városba menni szolgálatra. S 1635 táján ezt a pataházi templomot is elveszik tőlük. 1647-ben a törvényben biztosított joguknál fogva végre templomot építhetnek — ezt a reformátusokkal együtt teszik —, de 1671-ben ezt is elfoglalják tőlük, Újra vidékre szorulnak: a szomszédos Réti és Bezi községbe járnak egy évtizedig istentiszteletre. 32 Pozsonyban azt a másfél évet kivéve, amikor Bethlen Gábor oltalma alatt templomja lehetett az evangélikus egyháznak, csak magánházban tarthatott az evangélikus gyülekezet istentiszteletet) egészen 1638 Jig. Ekkorra sok küzdelem, sorozatos tilalmaztatás után megépülhetett egy istentiszteleti helyiség, ennek azonban hivatalosan oratórium, imaház volt a neve, tilos volt rá a templom nevezet. Hogy milyen zaklatásokat kellett elszenvedniük a pozsonyiaknak, arra jellemző ez: az imaház Csetnek. Evangélikus templom szószéke tervét Pázmány Péter is megtekinti, s a nádorral együtt rögtön kifogásolja, hogy az épület egyik oldala félköralakúra van tervezve a sanctuarium és chorus részére. Utóbb a városnak meg kell ígérnie, hogy bár nem hordatja el a félköralakú kiszögellést, de e helyen sem tornyot nem emel, sem sanctuariumnak s chorusnak itt nem enged helyet. Ugyanakkor teljesítenie kell a nádor ama kívánságát, hogy az ablakok és bejáratok ne boltíveket, hanem merő négyszögletes alakot kapjanak. Mindehhez a zaklatáshoz gondoljuk még hozzá, hogy a város lakosságának többsége evangelikus vallású. Hasonlóképpen csak »imaházat« emelhet a város 1658-ban is. Az előbbit a németek, az utóbbit a magyarok és a tótok használták. 1672-ben erőszakkal vették el tőlük, olyan per kapcsán, amelynek a történetét ma sem lehet megindultság, részvét és az állhatatosak iránti hálaérzet nélkül olvasni. Ma mindkét templomot a római katolikus egyház használja. 3 3 Amint a XVI. században, úgy a XVII-ben is szeretettel gondozta, javította és építette templomait az evangelikus egyház, ahol békességben hagyták. Az eperjesi főtemplom 1611ben leégett, helyreállításakor megépítették északi kapuzatát, amely ma is becses műtörténeti emlék. 3 4 Lőcsén gyönyörű szószéket készítettek. 3" Szinyén 1628-ban a torony magyaros 6* 83
