Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

egyezett, bemeszeléssel konzerválta a higgadtabb időkre. Ezzel a templomstílusok nagy korszakaihoz fűződő mondanivalóinkat be is fejeztük. Láttuk azt, hogy ezeken a korszakokon keresztül az ókeresztény stílussal; kezdődőleg és a barokkal bezárólag egy nagy stílusfolyamattal van dolgunk, mely a keresztyén hit formanyelvén a templomok alkotásaiban egy hatalmas bizonyságtevés arról, hogy az Isten dicsőségének a templomstílusában emelkednie kell, a hívőnek és az embernek pedig alábbszállnia. • Templomstílusok a barokk után. a reformáció művészetellenes volt, mert a reformáció nem a művészet ellen harcolt, hanem az Isten Igéjéért, a tiszta Evangéliumért. Ne feledjük, hogy Luther azért hagyta el a Wartburgot, Bibliafordításának munkahelyét, hogy megakadályozza a képrombolást és meg is akadályozta. Ne feledjük azt sem, hogy az ellenreformáció ideje alatt éppen római katolikus részről követelték meg és hatóságilag előíratták a protestáns oratóriumok pajta- és csűrszerű építését s tilos volt templomformára, vagy éppen művészi stílusban építeni. Azt se feledjük el, hogy a reformáció idején épült saját és legszebb templomaikat elvették s azok ma római katolikus templomok. Azt is tudni kell, hogy a mindenükből kifosztott protestánsok a türelmi rendelet megjelenése után, nagyon szegények voltak s még ma is jórészben azok s hogy mégis vannak templomaik s ha azok között vannak műalkotások is, az éppen azt mutatja, hogy a templom szépségét nagyon is megbecsülték s éppen az evangélikus egyház a protestáns egyházak között felfogása és birtokállománya tekintetében az egyházművészetet tőle telhetőleg előbbre vitte. Tudunk olyan esetet is, amikor a templomát renováló katolikus egyház a régi falfreskókat eltávolította és megsemmisítette, míg a reformáció, ha az dogmatikai felfogásával nem Említést tettünk a barokk stílus legutolsó hajtásáról, az empir stílusról, melynél a templom formája, a homlokzat tagolása hajlított volutáival és késői lehiggadt és klasszicizáló elemeivel a reformáció után épült templomaink legnagyobb részét a barokk stílushoz fűzik leginkább. Látni fogjuk az idevonatkozó tanulmányban is, hogy az ókeresztyén bazilikális és az olasz rendszer, nemkülönben a bizánci centrális rendszerre emlékeztető újabb német centrális rendszer szisztémájukban és alaprajzi rendszerükben milyen csodálatosan őrzik az ókereszA kölni acéltemplom. 1928. (Distel.) Az udvari templom Drezdában. 1136.