Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.
I. RÉSZ. A TEMPLOM.
A muzulmán stílus. A bizánci stílus hatását fellelhetjük a mohamedán mecsetek stílusaiban. így a centrális elrendezést és a kupola rendszert. Viszont a muzulmán művészetnek is volt hatása a keresztyén művészetére. így különösen Spanyolországban a mór uralom idejében és Európának a törökök által megszállott részein maradtak emlékei és hatásai. A muzulmán művészet dekoratív művészet. Jellegzetessége a karcsú oszlopok, a könynyed boltívek, megnyújtott, patkóalakú, meghajlított, többszörösen ívelt és lóherealakú formákban, több ív és ívsorok alkalmazása, továbbá nagyon jellemző a rendkívül elmés és szellemes, ravaszul bonyolított és szemkápráztatóan fantasztikus dús ornamentikája, az arabeszk. 2 2 A román stílus. Az ókeresztyén templomstílus, amint láttuk, két típusban, két stílusban, a bazilika stílusban és a bizánci stílusban alakult ki. Az imént láttuk, hogy a bizánci stílus keleten folytatódott, azazhogy inkább megmerevedve, sőt beolvasztva keleti és helyi elemeket szigorúbb formáiban él tovább a keleti ortodoxiában. Nem így a bazilika stílus, mely nyugaton, mint a szó teljes értelmében alapvető stílus, alapjában is tovább fejlődött. A bazilikális rendszer tovább él, de alapjában is fejlődik, sőt nagy stíluskorszakok nyílnak meg nyomában. Az első ilyen nagy templomstílus korszak a X—XI. század, egy egyetemesen európai korszak, kivéve Kelet-Európát, az ortodoxia területét. Sajátosan európai és egyetemes stílus fejlődik és mégis országonként, sőt országokon belül is, körönként és iskolánként más és más, A faji sajátságok, a nemzeti jelleg és az építőműhelyek és építőművészek ízlése szerint mutat fel változásokat és stílusában mégis egységes. Ez az egyetemes és sajátos templomstílus a »román stílus«. A román stílusnak nincs egységes meghatározása. Egy francia így határozza meg: a román stílus már nem római és még nem gótika. Az ókeresztyén bazilikánál a mennyezet és a fedélszék gerendázott és nyitott. A román templomstílusnál a mennyezet, illetve a tetőzet bolthajtásos. Ez maga után vonja a román stílus követelményeiben gyökerező sajátosságait. A nehéz bolthajtás a bazilika karcsú oszlopai helyett pillért, sőt a nagyobb terhelésnél oszloA román bazilika megvilágítása. (Hartmann.) pokat és féloszlopokat és egész pillérkötegeket is igényel az alátámasztásra. Magával vonja a vastag és erős falakat és a kevés ablakot. Az ablakok és az ajtók felett a fölöttük lévő faltömeg és a bolthajtásból ideeső terhelés ellensúlyozására az ablakok és az ajtók feletti erős és tartó boltívet, ezért féíkörívesek az ajtók és az ablakok szemöldökrészei. Ehhez igazodik az ornemintika s ezért a román stílus tömör és nehézkes s emiatt a stílusbeli sajátsága is komor. A fejlődés során a boltozat terhelésének egy részét mégjobban elosztják a pillérek közötti ívekre, majd pedig szükség szerint külső támaszokat, támpilléreket is alkalmaznak, ami már átmenetet képez a gótika szerkezetéhez. Láttuk, hogy az ókeresztyén bazilikák nem egy esetben leégtek s így sok értékes bazilika elpusztult. Azt is láttuk, hogy egyikmásik be is omlott. Azt is láttuk, hogy gyakran kellett átépíteni, javítani. Mindezek a körülmények tették szükségessé a bolthajtásos és tartósabb templomépítést. Különösképen az Itáliától északabbra eső s az évszaki és időjárási viszonyokban zordabb országokban a téli hótömegek és viharok elviselésére. Ezért volt szükséges a boltozás, általában az erősebb építés. 4* 51
