Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

II. RÉSZ. A TEMPLOM ÉS A GYÜLEKEZET.

kivül szép énekeket: »Minden embernek mi örömet mondunk« (karácsonyi), »Semmiből te­remté az Űristen az embert«; »Mennyi sokat szól az Isten embernek« kezdetüek. Gyönyörű énekével a mai templomokat is betöltik Szegedi Kis István: »Jövel Szentlélek Isten, tarts ...« kezdetű éneke, 2 5 ma is gyönyörködtet. Másokat is írt ezen kivül »Hálát adok neked Űristen«; » Jézus születék üdvösségünkre«; »Oh mint ke­seregnek most az keresztyéneké A legszebb éne­keket ismét Balassa Bálint írta a század utolsó felében. Messze kimagaslanak ezek az énekek a kor összes többi hasonló művei közül. Verse­lésük, formájuk, mély tartalmuk, lélekkel teli soraik, mind arra mutatnak, hogy szerzőjük már született költő. Az énekeskönyvekben előforduló Balassa-énekek a következők: »Bocsásd meg Űristen ifjúságomnak vétkét«; »Pusztában zsi­dókat vezérlő Űristen«; »Oh én kegyelmes Is­tenem«; »Áldj meg minket Űristen«. De Balassa istenes énekeit külön is kiadta, majd később tanítványa, Rimay János istenes énekeivel együtt adták ki művét számos alkalommal. Elenyésző csekély volt, amit »eredeti« ma­gyar költeményeinkről szóltunk, de talán e röv­vid összefoglalásból is képet alkothatunk, milyen értékeink voltak a XVI. szd-ban. Eredetinek mondtuk az énekeket, mert bár kevés kivétellel mindegyiknek volt valami indító forrása, — egy­egy bibliai hely, vagy meglévő ének — mégis az énekszerzők saját érzéseiket, a kor viszonyait és egyházuk állapotát, maguk sorsát öntötték versbe. A hivők gyülekezete pedig a zsoltárok és himnuszok mellett, szívesen énekelte ezeket az énekeket is, mert ugyanúgy érzett, szenvedt és vágyai ugyanazok voltak. A sok szép ének közül ma alig néhány is­meretes. Az új, nagyrészt csak szükségből meg­felelő ének közül e régi értékek lassan csaknem teljesen kivesztek. Ami megmaradt, azt is alig hagyták meg az eredeti formában, hanem ke­vés kivétellel, mondhatni kíméletlen szigorral átdolgozták. Ezen, idővel feledésbe menő éne­kek új életre ébresztése szükséges feladatunk. Ápolni kell a régi örökséget, mert hitünk tör­ténetének legküzdelmesebb és legszebb korának levegőjét hordozzák, mindig időszerűek és min­dig áhítatot keltenek, az ősök szilárd hitét pe­dig felébresztik tartalmuk példájával. Külön csoportban tárgyaljuk most Luther énekeit és ezek fordítását, ill. átdolgozását. Luther volt az evangélikus egyház ének apja. Életeleme az Istent dicsérő ének: musica sacra volt. Első egyházi énekét 1523-ban írta: »Nun freut euch liebe Christengemeind« kezdettel. Énekeit forrásuk szerint tárgyaljuk. 2 6 1. A zsoltárokból merített énekeiben a leg­teljesebb szabadsággal járt el. Hét énekét vette a zsoltárok alapján. Egyik legsikerültebb átdol­gozása: »Aus teifer Noth. . .«, a 130. zsoltár­ból. Majd »Ach Gott vom Hímmel sich darein« (12. zs.), »Es spricht der Unweisen Mund wohl« (14. zs.), »Es wollt uns Gott genádig sein« (67. zs.), »War Gott nicht mit uns diese Zeit« (124. zs.), »Wohl dem, der in Gottesfurcht steht« (128. zs.) és végül »Eine feste Burg«, az evangélikusok hatalmas csatadala. 2. Más bibliai helyekről merítette a követ­kezőket: »Jesaia dem Propheten das geschah« (német Sanctus Ézs. 6. 1—4 verse alapján). Irt két verses tízparancsolatot, verses Miatyánkot, Máté 3. alapján a keresztségről éneket, Luk. 2. 25—32. versek ihletésére »Mit Fried' und Freud' ich fahr dahin« és a Jelenések könyve 12. szerint »Sie ist mir lieb die werthe Magd« — kezdetű, a keresztyén egyházat dicsérő éne­ket. Ide tartozik gyönyörű karácsonyi gyermek­dala: »Vom Himmel hoch da komm ich her«. 3. Latin himnuszokból vette 2 7 a »Verleih uns Frieden gnádiglich« (Da Pacem...); »Wir glauben all an einen Gott« (Patrem cre­dimus); »Herr Gott dich lobén wir« (Te Deum); »Nun komm der Heiden Heiland« (Veni re­demptor genitum); »Gelobet seist du Jesu Christ« (Grates nunc omnes reddamus — Nagy Gergely karácsonyi éneke); »Was fürchts du Feind Heródes sehr« (Hostis Heródes impie); »Christum wir sollen lobén schon« (A solus or­tus cardine); »Der du bist drei in Einheit (O lux beata trinitas); »Komm Gott Schöpfer hei­liger Geist« (Veni creator spiritus); »Komm hei­liger Geist Herre Gott (Veni Sancte); »Mitten wir im Leben sind« (Media vita in morte su­mus) — kezdetű énekeket. 4. Régi német énekekből új énekeket alko­tott. Így írta meg a »Christ lag in Todesband« (Christ ist erstanden — XII. századból szár­mazó húsvéti matutina); »Nun bitten wir den heiligen Geist« (XIII. századi, Regensburgi Berthold franciskánus barát prédikációjából vett egy strófás énekből); ;>Gott der Valér, wohnt uns bei« (XVI. századi keresztjáró ének volt) — kezdetű énekeket. . Eredeti énekei voltak: »Ein neues Lied wir heben an«; »Vom Himmel kam der Engel Schaar« (ez volt Luther utolsó éneke); »Jesus Christus unser Heiland«; »Erhalt uns Herr bei deinem Wort«. Luther énekei közül, lássuk, mit vett át a XVI. század évangélikus prédikátora, en «kszer­zője hivei részére. A leggazdagabb és legérté­kesebb írott graduál a Batthyány kódex megőr­zött néhány éneket, melyek Luthernél is meg­vannak: „Jövel népek Megváltója" (Veni redemp­tor ...); Heródes dühös ellenség (H. hostis impie); Jövel vigasztaló Szentlélek Isten (Veni sancte .. .); a Te Deum és a Litania maior ma­gyar szövegét. Nem lehet bebizonyítani, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom