Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

Hcvnqpvpaniisok . A tudományos vizsgálat a berlini hangtani intézetben is éveken át folyt, ahol különösen a charlottenburgi Schnitger-orgona tanulmányozása által sok gyakorlati eredményhez jutottak. A tudományos intézet kísérletei alapján építették meg a spandaui egyházzenei iskola nagyszerű orgonáját. Az orgona »korhűségében« odáig mentek el, hogy a Bach előtti kort meghazudtoló otromba, ökölnagyságú regjsztexfejéket és nehéz beosztású játszóasztalt építettek. Az orgonában igen értékes egyes és együttes hangszépségeket tudtak alkotni. Az orgona 1938-ban épült, 4 manuálos, 58 játékú, mechanikus összekötőszerkezetű, csuszkaládás muDiszpozíciója MELLMÜ (IV. man.) FELSÖMÜ (III. man.) T?otWi$xlWwatm Buda-pest-FaSot»r orgo-tico orgona/ 9. ábra. Hangpiramisok 1905-ben megindítja az orgona reformmozgalmat, ő az első, aki felhívja a figyelmet: vissza a barokk Bach orgonáihoz és zenei felfogásához. Mivel a kor orgonái már nem alkalmasak a polifónikus játékra, meg kell hozzá teremteni az új orgonatípust. A reformmozgalom 1925ben a freiburgi és lübecki orgonakongresszuson újból nagy lendülettel indult el, a mozgalom élére Jahnn, Mahrenholz, Straube, Ramin, Gurlitt és Klotz állnak. A hangszépségükről felfedezett és újból restaurált északnémet régi orgonák megmutatták a jövő fejlődésének útját. A lübecki régi hangszerek (némelyike, így a Bach és Buxtehude által játszott »Totentanzorgona« is ma romhalmaz), a hamburgi Jakabtemplom Scherer-Schnitger orgonája (l. 10. ábrát) indítja el az orgona-hangideált. Freiburgban megépítik (1921-ben) Praetorius Sintagma Musicumában megadott mintadiszpozíciót (1619-ből), a zenetörténészek tanulmányozzák a régi orgonamuzsikát és , praktikus kiadásokban közreadják (Mathei: Pachelbel orgonaművei, Seiffert: Hándel orgonaversenyei és Orgánum című sorozata, Straube kiadásai stb). A mozgalom nem a rég elfelejtett orgonákat akarja feltámasztani és azokat technikai fogyatékosságukkal felújítani, hiszen ez csak zenetörténeti szempontból indokolt; hanem tanulmányozzák a régi orgonák hangszépségét: a sípok méretezését, intonálását, az egyes manuálok hangjellegét, a diszpozíciókat, de megfigyelik a hangszer és terem akusztikai adottságát. Ilyen szellemben indult meg a régi - orgonák restaurálása (lübecki Totentanz, Jakab-templom kis és nagy orgonája, hamburgi Jakab-templom, röthai Silbermann-orgona, charlottenburgi Schnitger-orgona, stb.). 1. Quintaden 8' 2. Blockflöte 4' 3. Principal 2' 4. Scharf, 3 soros 5. Tercian, 2 soros 6. Bankett 16' 7. Krummhorn 8' 8. Trichterragel 4' 9. Gedeckt 8' 10. Nasat 2 2/3 11. Waldflöte 2' 12. Zimbel, 1 soros 13. None 8/9' 14. Tredezime 8/13' Tremulant FÖMÜ (II. man.) 1. Principal 8' 2. Oktave 4' 3. Quinte 2 2/3' 4. Oktave 2* 5. Mixtúra, 4—6 soros 6. Scharf, 2—3 soros 7. Gedeckt 8' 8. Rohrflöte 4' 9. Schweizerpfeife 4' 10. Quintaden 16' 11. Trompete 8' Kopula felsőmü a Főműhöz 1. Rohrgedeckt 8' 2. Principal 4' 3. Oktave 2' 4. Sifflöte 1 1/3' 5. Scharf, 4 soros 6. Bárpfeife 8' 7. Holzflöte 8' 8. Nachthorn 4' 9. Oktave 1' 10. Sesquialter, 2 soros 11. Septime 1 1/7' Tremulant ALSÓMÜ (I. man.) 1. Trichterflöte 8' 2. Holzgedeckt 4' 3. Principal 2' 4. Gemshorn 8' 5. Terzglockenton, 3 soros 6. Trompete 4' PEDÁL 1. Principal 16' 2. Oktave 8' 3. Oktave 4' 4. Nachthorn 2' 5. Rauschpfeife, 3 soros 4' 6. Mixtur, 5 soros 2' 7. Posaune 16' 8. Trompete 8' 9. Subbass 16' 10. Gedeckt 8' 11. Hohlflöte 4' 12. Sesquialter, 2 soros 5 1/3' 13. Zimbel, 3 soros 1' 14. Dulzian 16' 15. Cornet 4'