Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

templomnak az eredetéről, hogy így lényegé­ben nyomon követhessük kifejlődését, formai és stílusbeli kialakulását. A Szentírás szerint az első Istentisztelet Kain és Ábel áldozata volt. (I. Mózes 4 : 3—4.) Itt'még oltár sincs. Jellemző, hogy Istennek az Ábel szerényebb áldozata volt a kedves. Itt még csak a puszta földön történt az áldozat be­mutatása. A Szentírás szerint az első imádság Ádám unokájának, Énosnak a megszületése után szó­lal meg az Úr nevének segítségülhívásával. (I. Mózes 4 : 20.) Itt még nincs semmiféle kul­tuszhely és forma, csupán segítségül hívják az Úrnak nevét. A Szentírás szerint Nóé építi az első oltárt az Úrnak. (I. Mózes 8 : 20.) Kezdetben tehát nincs az Istentiszteletnek különösebb helye. Az első istentiszteleti hely, a szövetség sátora sincs helyhez kötve, mert azt vándorlá­suk alatt magukkal viszik. A szövetség sátora azonban már a Szent­írás szerint az Istentisztelet állandó helye. Mó­zes II. könyvének a 25—26—27. és 36—37—38. részeiben a szövetség sátorának pontos leírását találjuk. Három részből állott. Első része volt a pitvar, ahol az égő áldozatokat mutatták be, a második része a »szent hely« a füstölő oltárral, ez az illatos áldozatok bemutatásának a helye, harmadik része volt a »szentek-szentje«. Itt volt a frigyláda, benne a két kőtáblával, A frigyláda két oldalán pedig a frigyládát szár­nyaikkal mintegy védőleg befedező Kerubok. (I Kir. 8 :7—9.) A szentek-szentjét kárpit fedte el s oda csakis a soros főpap mehe­tett be. Az ígéret földjén történt megtelepedés után a bírák uralma alatt Siló, Dávid és Sala­mon királysága idején Gibeon volt a szent sá­tornak és az istentiszteleteknek a helye. (I. Sá­muel 1 : 3, 9, 24., I. Krón. 21 : 29.) Dávid király határozta el, hogy a szövet­ség sátorát, mint templomot építi meg. Meg is indítja hozzá az építőanyaggyüjtést és pénzt is gyűjt hozzá, sőt a helyet is megvásárolta a Mórija-hegy középső részén, ahol mindjárt ol­tárt épít és áldozatot mutat be az Úrnak. (II. Sá­muel 24 : 24.) Dávid templomépítő szándékát Isten elé viszi, de Nátán próféta által azt az utasítást kapja Istentől, hogy ne ő, mint akinek kezéhez háború és vér tapad, építse meg a templomot, hanem a fia Salamon. (II. Sámuel 7. rész, I. Krónika 22. rész.) Dávid át is adja fiának, Salamonnak a templom tervrajzát s a hozzávaló készleteket és minden , kincsét odaadja Isten dicsőségére a templom építéséhez és a népet is felhívja az adakozásra. Imában kéri az Urat, hogy fiának, Salamonnak adjon tökéletes szívet s hogy fel­építhesse azt a házat, a templomot, amelyet úgymond: » megindított«. (I. Krónikák könyve 29. rész.) • • Salamon temploma. Salamon bölcs szívet és tudományt kér imájában Istentől és hozzáfog a templomépítés­hez. Szerződést köt Hirám tírusi királlyal a templom építésére, hogy tudós mesterembert és anyagot küldjön, aki az ő atyjának, Dávid­nak tudós mesterembereivel együtt fel tudja építeni a templomot, melyet építeni szándéko­zik s melyről úgymond: igen nagy lesz. A Szentírás a legtüzetesebben írja meg a templom építését és a legpontosabban írja le a templomot. Leírja a templom felszentelését és megörökíti Salamon örökérvényű templom­szentelési imáját. (I. Kir- 5. és 6. részek, II. Krón. 2., 3., 4., 5. és 6. részek.) A templom hármas alaprajzi tagozattal a szövetség sátorának beosztása szerint épült (pitvar, szenthely, szentek-szentje). A Salamon által épített templomot Nabu­kodonozor 587-ben Krisztus előtt elpusztította és értékeit Babilonba vitte. Zorobábel temploma. A templomot Zorobábel építi fel újra Krisztus előtt 516 körül. Ezsdrás könyvének 1—7. részeiből és Nehemiás könyvéből tudunk erről a második Zorobábel által felépített templomról. Ebben a templomban a szentek-szentjében nem volt semmi, mivel a frigyláda nem került vissza. Ezt a második templomot II- Antiochus Epiphanes szír király a második egyiptomi had­járata alkalmával, 168-ban Krisztus előtt Zeus templomává próbálta átalakítani és bálvány­oltárokkal, pogány áldozatokkal megfertőzte. A templomot Makkabeus Júdás tisztította meg. Heródes temploma. Heródes király Krisztus előtt 20-ban telje­sen újjáépítteti a templomot. Ebben a templomban tanított Jézus és az apostolai. A Heródes által újjáépített templomról három leírás maradt fenn. A misnában külön traktatusban és Flavius Josephustól, aki maga is pap volt s így minden valószínűség szerint

Next

/
Oldalképek
Tartalom