Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

Etruszk stílus. A templomstílusok fejlődésében alapvető • fontossággal bír az etruszkok építészete. Krisztus előtt a II. évezred végén és az •első évezred elején élte építészetük a virágkorát. Templomaikat Vitruvius leírásából és a Norchia melletti sziklasírtemplom romjaiból, valamint a Cyprus szigetén, Paphosban lévő és a norchiait architektúrájában mintegy kiegészítő sziklasírtemplom romjainak építészeti elemeiből ismerjük. A kaldeai, assyriai és egyiptomi építészetből a görög és római templomépítészethez az etruszkoknál találjuk meg az átmenetet. Az etruszkok sajátos építészeti elemeiből külön a görög és külön a római építészet is merített. Az etruszk templom is terraszra épült, kevéssel hosszabb mint szélesebb négyszögű építmény, elől oszlopcsarnokkal és a dór oszlop előképét mutató oszlopokkal. Párkányzata és timpanonszerü homlokzata szintén a görög és római építészet formaelemeinek az előképei, Az •oszlopok mögötti falak és a timpanonszerű oromfal domborművekkel van ékesítve. Az oromfal párkányzata csigavonalú párnázatban végződik és rajta állatalakú oromdísz van. Az etruszk építészet új stíluseleme, mely kiváltképpen későbben a keresztyén templomstílusoknál jut érvényre és mind a mai napig is alkalmazásban Van : a boltozat, mégpedig nem álboltozat, hanem ; valódi boltozat,, azaz félkörívben berakott téglából készült boltozat, amilyet Ninivében a paloták csatornázásánál alkalmaztak. Míg azonban Ninivében csakis az alépítményben csatornázáshoz alkalmazva a boltozat még nem volt stíluselem, addig az etruszk építészetben a felépítményben, sőt a magas építményekben alkalmazva, egyik legfontosabb építészeti és stíluselem szerepéhez és jellegéhez jutott s így egy új és nagyjelentőségű stíluselemmé vált és méginkább azzá lett a keresztyén templomépítészetben. Hlyen fennmaradt etruszk boltozatos építészeti műemlék a perugiai etruszk kapu, valamint a Volterrában és i Faleriiben is fennmaradt etruszk kapuk. Etruszk-boltozat Rómában a cloaca maxima is. Még egy ilyen, a keresztyén templom stílusoknál gyakori alkalmazást talált stíluselemet hozott az etruszk templomépítés és pedig a templom alaprajzának, illetve belső terének hármas megosztását. Ugyanis az etruszk templom belső része, a szentély, három részre volt falakkal megosztva a három etruszk főisten tiszteletére, mindegyik részben egy-egy főisten szobrával. Itten tehát nem a felső, vagyis a tetőrész által tagozódik három részre a templom, amint azt az egyiptomi templomnál láttuk, hanem már alapjában és falakkal elválasztva, Ezt a háromhajós tagolást látjuk a háromhajós ókeresztyén bazilikánál, majd az egyes stíluskorszakokban számos keresztyén templomnál, azzal a különbséggel, hogy míg az etruszkok fallal zárják el az egyes részeket egymástól, addig a keresztyén templomok oszlopokkal tagolják a hajókat s így mintegy szerves egységben és benső közösségben marad mind a három templomhajó, ami a Szentháromság egységét és a templomi gyülekezeti közösség lelki egységét is jelképezi a pogány vallási felfogással szemben.

8 Görög stílus. A templomstílusok fejlődését nyomon követve a görög templomstílus a következő, amelyről szólanunk kell. A görög templomépítés alkotta meg a görög, úgynevezett klasszikus stílust, miért is azt mondhatjuk, hogy a görög templomstílus a klasszikus építészeti műforma. Mind a keresztyén templomépítészetben, mind pedig a világi építészetben ez a stílus és ennek a stíluselemei a leggazdagabban találtak alkalmazást, sőt voltak korszakok, amikor csak ezeket a stíluselemeket tartották »klasszikusnak« és ünnepies stílusformának. Evangélikus templomállományunkban szétnézve, a görög stíluselemeket: dór, ion és korinthusi oszlopokat és oszlopfőket, triglifeket és timpanonokat a templomon kívül és belül, a berendezésein : oltáron, szószéken, kóruson és orgonán gyakori alkalmazásban találjuk. A görögök építészete a Krisztus előtti hatodik században kezdődik s már az ötödik században teljes kifejlődésében virágzik. Sumir-babyloniai és etruszk mintára magas terraszra építik templomaikat. Eltérőleg azonban Evangélikus Templomok 3 33 Etruszk templom vázlata. (Durm.)