Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

JEGYZETEK 1 Alois Riegel: Gesammelte Aufsatze — 1929 Augsb. Wien. 2 Lothar Kitschelt: Die früchristliche Basilika als Darstellung des himmlischen Jerusalem. München 1938. 38. lap. 3 Kitschelt: U. o. 41. lap. 4 H. Preuss. Die deutsche frömmigkeit im Spiegel der bildenden Kunst. Berlin. 37. o. 5 Ambrosius. De mysteriis liber unus. Cap. II. Migne PL. XVI. 7. 408. 6 Joh. Mandakuni. Kitschelt. I. M. 54. o. 7 Eisler Róbert: Weltenmantel und Himmelszelt. München 1910. 8 Ambrosius. I. m. Cap. VII. Mign. PL. XVI. 41. 419. 9 Ambrosius: Se sacramentis lib. VI. Cap. I. 351. U. o. 438. 1. 1

0 Preuss. I. m. 38. o. 1

1 Medgyaszay István: Templomstilusok: Magyar református templomok. Bp. 1938. 34. o. 1

2 Itinera Hierosolymitana saeculi VI.—VIII. Corpus scriptorum ecclesiasticorum. Vol XXXVIII. Ex. rec. Pauli Geyer. Vindob 1898. Peregriatino Aetheriae. Litzmann: Geschichte der altén Kirche. III. 308, 335, Leipzig. 1

3 Gerke Frigyes dr. Keresztyén régészeti előadásai. Berlin. 1939. 1

4 Joh. Chrysostomos: Contra Judeos et gentiles quod Chistus sit Deus lib. unus. Mign. Pl. 48. 813. Horneffer A.: Symbolik der Mysterienbünde. München. 1916. Deubner: Attische Feste. Berlin. 1932. A minisztériumkultuszokban gyakorta kap a beavatott hivő „epoptes" nevet azaz, az igazságot „látás" által ismerte meg. Az eleusisi misztériumokat éjjel tartották, zárt épületben várta a hajnalt a nép. Mikor a nap felkelt, az ajtókat megnyitották s a beözönlő fény, a nap látványa, szolgáltatta az igazi vallásos élményt. 1

6 G. Bendinelli. II monumento sotterraneo di Porta Maggiore in Roma. Monum. Ant. Vol. XXXI. Milano. 1927. A pitagorusok földalatti basilikája a Pláton-féle „barlang

1", mása volna. Arnyékvilágban élünk s innen szabadulnunk kell a tiszta ideák birodalmába. Carcopino: La basilic pithagoricienne. 220. o. Litzmann: Orphisch neopithagorische Katakonben-Kunst. Arch. Anz. 1922. Sp. 348—51: 1

7 Ambrosius. De myst. lib. unus. Cap. II.—I. h. 407. o. 1

8 U. o. 14. 409. o. 19 Ambr.: U. o. 22. 412. o. 2

0 Ambr.: De sacr. lib. (VI. lib) quartus. U. o. 455. o. 2

1 Fr. Gerke: Siegel des Kreutzes. Zur symbolik der Baptisterien. Kunst und Kirche: 14. évf. 1937. 2. 2

2 Dölger. Zur Symbolik des altchristlichen Taufhauses. Ant. Chr. Bd. IV. 155—184. 2

3 Dölger: Das Fischymbol. 1910. 120. o. 2

4 Fr. Gerke: Der altar im altchristlichen Kirchenraum. Kunst u. K. 15. évf. 2. sz. 2

5 Wilh. Neuss: Die Kunst der altén Christen. 1926. Augsb. 138. kép. J. Braun: Die lit. Gewandung. 1907. Freiburg. 65. kép. Az első évezred végéről származó elefántcsonttáblácska oltáriszertartást ábrázol. A püspök a gyülekezet felé fordulva áldja meg az oltári elemeket. 2® H. Lützeler: Die Kunst der Völker. Freib. i. Br. 1940. 85. kép. 2

7 W. Neuss. I. m. 178. kép. 2

8 Stuttgarti Zsoltároskönyv képe. X. századból. Stuttg. Városi könyvtár. Preuss. — Das Bild Christi. Leipzig. 1932. 19. kép. 2

9 Hekler. A középkor művészete. 33. lap. so In. I. Cor. Hom. XXXVI. 5. Dölger Antiké u. Christentum. Bd. II. 161—183. 3

1 Dölger. U. o. 3

2 H. Preuss. Deutsche frömmigkeit . . . 43. lap. 3

3 Nikolas V. Arseniew. Aus dem Gebiet der Mystik. Das Innere Lied der Seele R. W. 22. 1923. 267—83. 3

4 Der Totentanz in der Marienkirche zu Lübeck. Castelli. 1937. 3

5 Gerstenberg. Bettelordenskirchen. se Calwer kiadás. III. 304. 3

7 Luther. A gyülekezeti istentisztelet rendjéről. 1523. Dr. Luther Márton egyházszervezö iratai. Pozsony. 1908. 3

8 P. Graff. Geschichte der Auflösung der Altén Gottesdienstlichen Formen. Gőttingen. 1939. 7. o 3

9 Paul Frey: Gottesdienst. Theol. Ex. H. 51. 7. 4« Graff. I. m. 10. o. 4

1 Payr S. A. nemeskéri artikuláris gyülekezet története. Sopron. 1932. 85. o. 4

2 Luther: A gyül. ist. rendjéről. U. o. 64. o. 4

3 K. E. O.: Fritsch. Der Kirchenbau des Protestantismus, von der Reformation bis zur Gegenwart. Berlin. 1893. 39. o. «

4 Ehler: W. Grasshoff. Raumprobleme des protestantischen Kirchenbaues im 17. und 18. Jahrhundert. Berlin. 1938. 23. o. 4

5 Günther Grundmann: Schlesische Kirchen des 17. und 18. Jáhrhunderts als Diasporabauten. Kunst. u. K. Diaszporafüzet. 16. o. 4<\ D. Payr: I. m. 85. o. 4

7 Grundgedanken des deutschen evangelischen Kirchenbaus im 18. Jáhrhunderts. Isolde Küster. Kunst. u. K. 18. évf. % füzet. 1941. 4

8 D. Aleski Lehtonen; Tampere: Die finnische Kirchenbaukunst. K. u. K. 19. évf. 3. füzet. 4

9 írásaiban sok a puszta praktikus tanács. „Az uraságok zárt helye fűthető legyen, kényelmes és mellette karzat ne álljon, nehogy a topogás és a csoszogás megzavarja". Az orthodoxia korára jellemző egy másik tanácsa. A lelkészeknek külön sekrestyéjük legyen, de nemcsak a gyónás végzésére, hanem azért, mert ha a lelkészek együtt vannak, könnyen megesik, hogy nézeteltérés támad közöttük s az indulat egymás ellen ingerli őket. Fritsch. I. m. 82. lap.