Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

Isten kijelentése azonban nem csupán történelmi adattár, hanem az Ö mindenekfelett való és történelmet szabó döntő akaratának örök kinyilatkoztatása. A történelem és régiségtudomány számára a Szentírás lehet történelmi adattár, de mi, amikor éppen templomokról, Isten házáról, Isten Igéjének, Szentségeinek és anyaszentegyházának a hajlékairól szólunk, éppen a Szentírás tudományának birtokában rá kell, hogy mutassunk arra is, hogy a templomstílusoknak ezt az ősi iskolapéldáját a Szentírásban kijelentett akaratából juttatta Isten a föld alá, amJkoris Kaldea, illetve Babilónia pusztulását Jeremiás próféta által kijelenti. (Jeremiás könyve 25 :12.) Az írás beteljesedett, nagy Babilon leomlott, de megmaradt az élő Isten bizonyságára Sin (Hold) istenség templomának a kiásott romhalmaza. A Bábel tornya Ez a templom egy úgynevezett toronytemplom, amilyen Babilónia városállamaiban több városban is volt. Bábel elővárosában, Borsippában épült Baál istenség temploma, a Bábel tornya (I. Móz. 11:1—9), melyet maga Herodotos is látott és leírt. Csak maga a romhalmaz 685 méter kiterjedésű. Egymásra épített kockaalakú hét torony, aljának a hossza és szélessége 180 méter, az egész magassága 75 méter. Rawlinson és Oppert a romok színeszománcú tégláiból arra következtetnek, hogy a hét, lépcsőzetesen egymásra épített torony hét égitestnek volt szentelve: Nap, Hold, Mars, Merkúr, Jupiter, Venus, Saturnus (arany, ezüst, vörös, kék, sárga, fehér, fekete zománc téglákból).

5 A toronytemplomok stílusa Ezeknek a Bábel—Babilónia—Kaldea földjén épült toronytemplomoknak a neve zikkurat, cikkurát, vagy ziggurat. Stílusát a négyzetes tömegesség, a kockatorony alakzat jellemzi. Ha nézzük, önkéntelenül a gyermekkori kártyavárra emlékeztet. Mintha csak stílusában hordaná sorsát, az összeomlást. Ha a keresztyén templomok stílusaira gondolunk, ott is megtaláljuk az égfelé törekvést, de Isten dicsőségére, míg benne az ember a maga kicsinységét érzi. Ha azonban a bábelbabiloni pogány templomstílusokat nézzük, azt látjuk, hogy az rámpáival és lépcsőzeteivel magát az embert viszi és emeli fel az egekbe, mert célja az ég titkainak, a csillagoknak és égitesteknek a vizsgálata. A zikkurat-templom legUr város toronytemploma. (Woolley.) felsőbb kockatornyában ugyanis csillagvizsgáló volt. A magyarral rokon ural-altáji nyelvcsaládhoz tartozó sumir-sumér nép volt ennek az ösi kultúrának birtokosa, nyelve ragozó volt, mint a magyar, írása az ékírás. Vallásuk az égitestek imádata lévén, a csillagászat, a matematika, a mértan és az építészet kifejlődésére vezetett. Építészetét az ország földjének az anyaga, az agyag szabta meg. Tégláit pedig csak száríthatta, mert nem volt tüzelőanyaga, amivel a nagy agyagtéglamennyiséget kiégethette volna, így falait széles tömegekben építette. Tömegességükben ezek a toronytemplomok csakis felemelve hatnak. A sík területen ezt úgy érték el, hogy terraszokat építettek és így emelték ki a templomot a magas és széles környezetbőí. Egyik-másiknak a kerülete 2000 méter. Okulásul szolgálhat ez a mai templomépítöknek, hogy miként kell a templomot a környezetből kiemelni és uralkodóvá tenni a környék felett.

8 A toronytemplomok közül bemutatjuk képekben Ur város toronytemplomát (Krisztus előtt IV. évezredből való zikkurat) és kiegészített képét, valamint alaprajzát és a babilóniai torony templom (Krisztus előtti III. évezredbeli zikkurat) helyreállítási tervét; bemutatjuk hely- » reállítási tervben Istar istennőjüknek a kapuját, háttérben jobbra látható a babilóniai toronytemplom; bemutatunk helyreállítási tervben egy kéttornyú zikkurátot is Assur városban, melyet Anum atyaisten és Adad viharisten tiszteletére