Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

»Hagda Sophia« Szent Bölcseség nevet kapta (az időfeletti Logos. »A görögök bölcseséget keres­nek«) és hogy a nyugat főtemploma, a bazilika hosszúhajós épülete lett és a valódi történeti és erősen impulsív Péter nevét kapta«. 1 0 Ez a stí­lus többször megjelenik nyugaton is, de soha sem válik uralkodóvá. Olyan korokban, amikor a nyugati keresztyénség a klasszikus filozófia hatása alá kerül, értelmi jelleget nyer, a kupolás építészet is divattá lesz. Reneszánsz és neo­klasszikus korok főműve a kupolás dóm. Ért­hető az is, hogy református építészek a centrá­lis templomért lelkesednek, sőt van, aki ma is a Hagia Sophiát tartja a ref. templomépítés alapformájának. 1 1 A nyugati és keleti templomépítés azon­ban rokon egymással abban, hogy mind a kettő —- legalábbis az első évezredben — a benső térrel fejezi ki az embernek Istenhez való vi­szonyát, azaz építészeti alapélménye térélmény. Ehhez a keleti templomépítés a történet folya­mán mindig ragaszkodott, templomainak soha­sem külseje, hanem benseje a fontos. Nyuga­ton azonban az ellenkezőirányú eltérések nyil­vánvalóak. b) A templom belső tere tehát az Istennel A konstantinápolyi Hagia Sophia belseje. Épült Kr. u. 537-ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom