Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

»Hagda Sophia« Szent Bölcseség nevet kapta (az időfeletti Logos. »A görögök bölcseséget keresnek«) és hogy a nyugat főtemploma, a bazilika hosszúhajós épülete lett és a valódi történeti és erősen impulsív Péter nevét kapta«.

1

0 Ez a stílus többször megjelenik nyugaton is, de soha sem válik uralkodóvá. Olyan korokban, amikor a nyugati keresztyénség a klasszikus filozófia hatása alá kerül, értelmi jelleget nyer, a kupolás építészet is divattá lesz. Reneszánsz és neoklasszikus korok főműve a kupolás dóm. Érthető az is, hogy református építészek a centrális templomért lelkesednek, sőt van, aki ma is a Hagia Sophiát tartja a ref. templomépítés alapformájának.

1

1 A nyugati és keleti templomépítés azonban rokon egymással abban, hogy mind a kettő —- legalábbis az első évezredben — a benső térrel fejezi ki az embernek Istenhez való viszonyát, azaz építészeti alapélménye térélmény. Ehhez a keleti templomépítés a történet folyamán mindig ragaszkodott, templomainak sohasem külseje, hanem benseje a fontos. Nyugaton azonban az ellenkezőirányú eltérések nyilvánvalóak. b) A templom belső tere tehát az Istennel A konstantinápolyi Hagia Sophia belseje. Épült Kr. u. 537-ben.