Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

A római S. Sabina bazilika belseje 5. század. tennie Jézusról. Emlékszik arra is, hogy a megkereszteltek fehérruhás serege, »fehér nyáj« együtt ment a Jézus oltára felé »a gyülekezet és az angyalok szemeláttára^, s akkor ragyogott fel a nap a keleti oldalon. A keresztyénség életének irányát látja megvalósulva az őskeresztyén ember építészetileg a bazilikában, s különösképpen főútjának nyugatkeleti irányosságában s abban nem lát véletlent, hogy az apszis, a trónoló Jézus képe, az urasztala és a szószék a napfelkelte felé eső oldalon van. Életutunk végén úgy fogjuk a Jézust látni, ahogyan látjuk felkelni a napot. A »szent út« a főhajó célja: az apszis a szószékkel és úrasztalával, ezért a gyülekezet figyelme odairányul. Mindenki tudja, hogy amikor a szent elemeket, a kenyeret és a bort az asztalra helyezik »odafel megnyílik az ég és Krisztus leszáll, mennyei seregek ereszkednek le az égből s körülveszik az asztalt, melyen az A római S. Paolo alaprajza. A ravennai 8. Apőllinare in Classe alaprajza•