Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

30• Kondoros nyed fiáiéi mind a példaképül megadott templom formái nyomán készültek, különösen emeli a hatást a baloldalt álló, de az épülethez simuló, középkori hangulatú torony, melynek falazásában, sisakján a lehetőségig híven állította elénk Gerey a wittenbergi híres tornyot. A templom bejárata a várkapu mása, amelyre Luther tételeit kiszögezte. Mindez emlékeztetni óhajtja az evangélikus híveket egyháztörténelmünk egyik legjelentősebb helyére. Gótikus stílusban oldották meg a belső berendezést is, elsősorban a szószéket és az oltárt. (32. kép.) Pecz és Gerey alkotásain kívül meg kell emlékeznünk még egy nagyobbszabású neogótikus műről, a körmendi templomról, melyet egv bécsi építész emelt 1886-ban: Schöne Lajos. Főképpen a templom szerkezete érdemel említést, az eredeti gótikának megfelelő beosztásával, hármas hosszhajóval és kereszthajóval. Az oldalhajók alacsonyabbak a főhajónál és minden szakaszukat külön fedélszékkel hangsúlyozza tervezőjük. A kereszthajó nem nyúlik a hosszhajók szélességén túl. Szépek a kettérony támpülérei fogják közre mindössze ékalakú oromfallal kiemelt kapuját, a falak simák, csak az ablakok körül van mértéktartó nyerstéglaszegély. A támpillérek fiáiéit éppen csak jelzi az építész, józanul egyszerű a rózsaablak is, a gótikának ez az elmaradhatatlan eleme. Nyúlánk tornyának falazása minden oldalon ékalakban végződik, négy ilyen ék közül emelkedik ki a keskeny sisak. Oldalfalai, szentélye, ablakai a már ismertetett neogótikus építési formákhoz tartoznak. A templom egyszerűsége mutatja az utat, amerre a neo-stílusokhoz tartozó templomok haladnak, szinte észrevétlen lesz az átmenet azokhoz a modern épületekhez, melyek a történelmi stílusok motívumait napjainkig is megőrizték. (31. kép.) Külön kell megemlítenünk Gerey egyik legutóbbi müvét, a szolnoki templomot. Itt az építésznek egy megadott feladatot kellett megoldania. Temploma tervezésekor kikötötték, hogy az a wittenbergi vártemplom stílusában készüljön. Természetesen eredeti nagyságban és alakban nem építhette föl Gerey a vártemplom mását, de hangulatában, a legfontosabb, jellemző épületrészek megteremtésében követi a wittenbergi gótikát. Támpilléres falai, ablakformái, — főként a bejárati rózsaablak — köny29. Zalaegerszeg