Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

23. Cegléd Neoromán, neogótika, neobarokk stílus. A középkor többféle szerkezeti megoldását összehangoló templomstílusoknál sokkal egységesebb hatást tesznek a tiszta gótika formanyelvén megszólaló alkotások. Kétségtelen azonban, hogy ez a stílus minden izében katolikus felfogásban gyökerezik s ebből következik, hogy nem egy vonása ellentétben áll a protestáns gondolkodással. Mégis szeretik alkalmazni építészeink, mint a vallásos léleknek igen kifejező architektonikus megszólaltatását. Mikor evangélikus templomépítőink a gótika követelményei szerint akarnak alkotni, mindég kell engedményeket tenniök a megszokott egyszerűség rovására. Neogótikus templomaink a legékesebb evangélikus templomok közé tartoznak. Evangélikus építészeink között Pecz Samu és Gerey Ernő közelítik meg legjobban a gótika építészeti mondanivalóját, legsikerültebb neogótikus templomainkat nekik köszönhetjük. Budapesti evangélikus építészetünk a fasori templomban ad példát a neogótikára. A templom keletkezése szorosan az evangélikus fiúgimnáziuméhoz kapcsolódik. Pecz Samut, a századforduló neves műépítészét bízták meg az 2Jf. Nagybánya Isten házának megtervezésével. Az épület fölszentelése 1905-ben történt meg. Érdekessége az alkotásnak, hogy Pecz följegyzései és közlései szerint a főhajó megtervezése a híres párisi gótikus kápolnának, a Sainte Chapelle-nek méretei és beosztása szerint készült. Főhajója az előcsarnoktól a szentélyig két egységre oszlik, ezután következik a szentély, nyolcszögletű karzárásával. Egyik oldala összeépült a gimnáziuméval, másik — szabadon álló — részén oldalhajó emelkedik, így a templom kéthajós. Ez bizonyára helyszűke miatt történt és egyetlen hátránya az épületnek. Mint Pecz maga is mondotta, templomának megalkotásakor a francia gótika egyik remekműve lebegett a szeme előtt. Bár a főhajó beosztásán kívül semmi nem utal a Sainte Chapellere fasori templomunkban, az egész épület mégis a francia gótika ihletését mutatja. Stílusa korai gót, vagyis erősen érezteti még az épület anyagszerűségét, szemben a későbbi, anyagföllazításra törekvő gótikával. A támpillérek hozzátapadnak a falakhoz, nem íveken át tartják a boltozatot. Nincs kereszthajó és az ajtók, ablakok csúcsívei sem tartoznak a merész későgót csúcsívek közé. Kitűnően megfelel a francia gótika szellemének az erősen hangsúlyozott függélyes elrendezés, az épület hossza, szélessége