Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.
I. RÉSZ. A TEMPLOM.
mester alkalmazta. Nincsen kizárva, hogy az ő közvetlen hatásának tekinthető a mezőberényi templom külső ablakmotívuma. A későbbi klaszszicizáló kor ablakai rendszerint félköríves záródásúak. A félköríves rész tagozott, attól lefelé az ablakok nem kaptak tagozást (54. ábra). Az oldalhomlokzati falsík vagy nincs tagozással ellátva, vagy tagozva van — rendszerint toscan fejezettel és lábazattal bíró lizénákkal (56.) ábra), avagy falisávokkal, (53 ábra) utóbbi megoldás különösen a kifejlett klasszicisztikus kornak tagozási módja. A falisávok egyesével vagy párosával jelentkeznek (57., 58. ábra). A tagozatlan falsík, vagy a függélyes tagozással ellátott alapfalsík — tehát az, melyre a lizénák, illetve falisávok reáfekszenek — vagy töretlenfelületű, vagy pedig vízszintes folytatólagos hézagolással bír. A falsíknak ez a felületi kezelése a klasszicisztikus kor jellegzetessége. A sima lizénák és falisávok ritmizáló szerepét a köztük felbukkanó vízszintes hézagolású falsík még erőteljesebben hangsúlyozza, a vonalas és símakezelésű felület egymásközti ellentéte folytán (59. ábra). Megfigyelhetjük azt is, hogy az egész homlokzatsík tagozatlan, csupán a sarkokat emelik ki reájuk helyezett lizénák vagy falisávok. Ezt a megoldást a barokk is haszná'ja. Az oldal- és hátsó homlokzatot lezáró főpárkány, a szerint, hogy szerényebb vagy gazdaOLDAL: HOMLOLZATOL : 52. SZÍDA16. 56L NAJYBŰNHEÖYES. 55.NAÖYSÍH0NYÍ. 57. OROSZA. PÉTEP.i. 5ŐÖYÖII. .55. MEZÓBlCÉNY 59. BP. DEAOÍlL.