Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

A hosszirányú, négyezeti és apszisszakasz összetétele által jellemzett longitudinális temp­lom az 1570 körül Rómában épült II Gésu, a jezsuiták anyatemploma. (1., 4., 7. ábrák.) E templom rendszere bő alkalmazást nyert az utána következő századokban. Nemcsak Rómá­ban, de annak határain kívül egész Itáliában, sőt Közép-Európában ez a rendszer szabta meg a római katolikus templom kialakítását. A szerint, hogy milyen volt az illető tájbeli tradíció, nemzeti jellemvonás, rendelkezésre álló építési összeg, a rendszer többé-kevésbbé módosult. Magában Rómában is találunk a Gésu nyomán szerényebb kialakítási: templomokat. A Gésu főhajószélessége 17 méter. Ez a méret az egyszerűbb templomoknál 10 méterre csök­ken, vagy ezen méret körül mozog. (2., 5., 8 . ábra.) Ezt a 10 méter körüli hajószélességet az utókor csaknem minden egyszerűbb esetben megtartja. Ennek igazolására lássunk egy oly kisméretű községi templom tervet, aminőt a XVIII. század végén a bécsi udvar építési osz­tálya típusként dolgozott ki. (3., 6., 9. ábra.) Ilyen terveket leküldtek oly katolikus gyüleke­zeteknek, melyek templomépítési készségüket jelentették be. Az ilyen és ehhez hasonló temp­lomok létesültek az egész országban és ezáltal a templomnak mint általános istentiszteleti tér­nek egy átlagos megoldási példáját nyújtották. Első pillantásra látjuk, hogy ez a templom is három főtérrészt tartalmaz, a hosszirányú szárnyat, a négyezetet és az apszist. A hossz­irányú szárny az átlagos fesztávolságot, a 10 métert megtartja. Az oldalkápolnák helyett fal­ba mélyített fülkék alakultak ki. A négyezet a kisméretű apszis-fülkével egy teret létesített, mely elé került az arcus triumphalis. A hossz­irányú szárny lefedése az II Gésu-nál kettős harántboltövekkel szakaszokra osztott dongabol­tozat; minden szakaszban a főpárkány felett el­helyezett fiókboltozatban lévő ablakon át hatolt be a világosság. (10. ábra.) A kis bécsi tervben a hosszirányú szárnyat kettős harántboltövek közti főkupolák fedik le; a világosság a külső falon elhelyezett hosszúkás ablakokon át jut be a templomba. (11. ábra.) Látszatra talán túlságosan kimerítően tár­gyaltuk a Gésu-rendszert és annak leszárma­zottjai közül a hazánk területén fellelhető egy­szerű és legegyszerűbb XVIII. századi róm. ka­tolikus templomok alaprajzi és felépítményi szervezetét. Szükségét látjuk ennek akkor, ha tekintetbe vesszük, hogy az evangélikus temp­lomok fejlődésére ez a rendszer volt hatással. Annak ellenére, hogy a már említett kisméretű római katolikus templomok nem közvetlenül olasz előképből, hanem Németország barokkján átszűrődve vették át a nálunk elterjedt alakju­kat, mégis nagy általánosságban a rendszert olasz kiindulású rendszernek fogjuk ezután ne­vezni. 7. IL OC 5U .COM A ö. S/M . DEI MONTI , GOMA. 9. FALUS! mOltl TEMPLOM

Next

/
Oldalképek
Tartalom