Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

Csetnek. A templom északi kapuja Csetnek. A templom déli kapuja motívum jelentkezik. A templom eredeti csúcsíves déli kapuját befalazták, e helyett mind a déli szentély, mind pedig az északi oldalhajó falában új bejáratokat létesítettek, a későgótika szokásos pálcaműves és gyámköves megoldása szerint alakítva ki. A két újabb bejárat között a déli kapu az érdekesebb, melynek pálcamüves gyámköves keretét egy a szemöldök fölé alkalmazott és a kapu kerettagozataival kialakított csúcsíves fülkével látták el, hogy valamilyen festésnek — melynek nyomai még láthatók — helyet adhassanak. A későgótikus átépítés alkalmával emelték a templom nyugati oldalán a vastagfalú, négyzetes alakú tornyát, melynek korára az aljában létesített hajlított bordás keresztboltozat mutat rá. A tornyot vártoronyszerű tömörséggel, ritkán elosztott ablakokkal látták el és emeleteit övpárkányokkal jelezték, majd a XVIII. században egy fagalériás, több emelet magas, felfelé fokozatosan keskenyedő, úgynevezett hagymasüveggel látták el, melynek felületeit zsindelylyel fedték. Ez a mozgalmas vonalozású tororiysüveg ma is megvan és a templom festőiségét, művészi hatását nagymértékben fokozza. A templomot építése alkalmával, vagy röviddel az építkezés befejezte után gótikus falfestményekkel gazdagon díszítették, melyek a mutatkozó maradványok szerint a bőven kínálkozó falfelületeket mindenütt elborították- A templom felszerelési tárgyai, mint az oltárok, a karzat, a karzaton álló orgona már a XVIII. század alkotásai és ennek a kornak a legművészibb, leggazdagabb és egyúttal legváltozatosabb alakításait mutatják. A templom padlójában sírkövek láthatók, melyek részben erősen megkopott állapotuknál fogva, már csak nehezen tanulmányozhatók, de külön ki kell emelnünk a főszentély padlójában a sekrestyeajtó előtt látható sírkövet, mely alatt SchleswigHolsteini Ernő herceg alussza örök álmát. A többi sírkő a Szabó, Törék, Maritinszky, Pjemik, Bornemisza, Bebek és Csetneki-családok egy-egy tagjának emlékezetét hirdeti, míg a Csetnek életében fontos szerepet vivő Bakoscsalád epitáfiuma a szentély északi falában van elhelyezve barokk, oszlopos architektúrájú keretben. A még hátralévő többi gömöri középkori evangélikus templomainkat képek és leírások hiányában ismertetni nem tudjuk, csak a teljesség kedvéért említjük neveiket. Alsósajó temploma 1594-ben épült. Bizonyára még középkori eredetű. Az alsószkálnoki templom