Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

nesen záródik* A szentély boltozatai újak, de a hajó belső falpillérekre nehezedő hálóboltozata még a régi. Szokás szerint itt is a szentély fölé építettek egy háromemeletes védőtornyot, a templomerőd legerősebb és legjobban védhető müvét megalkotva, azonkívül, hogy a templom körül védőfalat is húztak szabálytalan sokszögidombanMártontelke egyhajós temploma későgótikus formákkal épült a XV- században. Hajójának mennyezete lapos, stukkós díszítésű, míg szentélyében a régi keresztboltozatok megmaradtak. A templomot magát nem erődítették meg, de erős, nagyjából háromszögalakú alaprajzzal, védőfallal övezték- A fal töréspontján és hosszában tornyok állnak. Váldhíd (Nagy-Küküllö vmj. A templomerőd déli oldala és alaprajza Az egyhajós toronynélküli darlaci templomot kapuzata és gazdag freskódíszítése teszik nevezetessé- A kaput az oromzatos nyugati homlokzat tengelyében a hiányzó torony kárpótlásaként meglehetős díszes kivitelű csúcsíves kerettel látták el. A lépcsőzetes, befelé szükülő körtagokkal és hornyokkal tagolt kapukeret csúcsívben folytatódik, de a vállban húzódó fejezetektől megszakítva. A fejezeteket a virágzó gótikára jellegzetes naturalisztikus levéldíszítés borítja, baloldalt tölgylevelek, a jobboldalon szőlőfürtök és szőlőlevelek formájában. A fejezetek magasságában kezdődik a kapu koronázó architektúrája, levéldíszes gyámokon nyugvó fiatornyocskáktól szegélyezve. A koronázó rész lezárásaként négykarélyos vakmérműves párkányt alkalmaztak. A freskódíszítés nemcsak belsőkben, hanem a szentély külső oldalán is mutatkozik. A bizáncias jelleg különösen szembetűnő rajta, úgyhogy némileg emlékeztet a moldvai templomok gazdag külső festésére. A külső freskók között legjelentékenyebb a Golgota-jelenet a szentély délkeleti falén, a bizáncias felfogás pedig különösen a mellette látható medaillonos keretű Madonna-ábrázolásban érezhető. A szentélyt faragott keretű csúcsíves ablakok világítják, melyek csúcsívében a szokatlanul gazdag háromkarélyos, körökkel díszített mérműves kőrácsok vonják magukrai a figyelmet. Az egyhajós falusi templomok kisebb csoportját az jellemzi, hogy eredetileg már egytornyos elrendezéssel készültek. A tornyot rendszerint a főhajó nyugati végében alkalmazták s csak elvétve találunk példát a torony más elhelyezésére. Közöttük, mind magára a templomépítményre, mind pedig templomerőddé való kialakításának módjára nézve legérdekesebb a baromlaki evangélikus templomHogy a Szent Péter tiszteletére emelt baromlaki templom mikor készült el, erre vonatkozóan feljegyzések nem maradtak fenn. Azt sem tudjuk pontosan, hogy a templom védőfalait mikor létesítették. A tekintetben, hogy a templomerőd, valamint templom építési idejét meghatározzuk, teljes mértékben az építészeti formák tanulságaira vagyunk utalva- A templom későgótikus egyhajós, hosszú-szentélyes megoldást Alsóbajom (Kis-Küküllő vmj. A templomeröd déli oldala