Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

san tagolt rajzú hálóboltozatát karcsú pillérek tartják- A szentély, mely aránytalanul hosszú a hosszházhoz viszonyítva félnyolcszöggel záródik és a főhajóhoz csúcsíves diadalívvel kapcsolódik. A szentélyt csillagidomokat tartalmazó gazdag bordázatú hálóboltozattal fedték be, melynek hatásia különösen jól érvényesül a magas, háromosztású csúcsíves ablakokkal erősen megvilágított térben. A templom későgótikus voltát bizonyítják az ablakmérmüvekben mutatkozó halhólyagos motívumok- A templom építését a meglévő adatokból

1 az 1500 és 1524-es évek közé tehetjük arra az időre, melyben a gótika már elvesztette varázsát s fokozatosan engedte át helyét a feltörekvő új ízlésnek a reneszánsznak, mely eleinte a magyar királyok udvarából Budáról Mátyás király tudomány és művészetpártolása révén indult el, hogy meghódítja az egész országot. A reneszánsz azonban Erdélyben aránylag későn tudott gyökeret verni, az épületeket a XV)I. sz.-ban, így a berethalmi templomot is még mindig gót stílusban építik, a reneszánsz rajta csak itt-ott mint ajtókeretező díszítés, tehát alárendelt szerepben kapott alkalmazást. Noha a berethalmi templom formái kifejezetten gótikusak, mégis a bőven méretezett belsőrésze már a reneszánsz tágasságára való törekvését mutatja, a kimúló gótika elfáradt, erőtlen formavilágában. Különösen figyelemreméltó a nyugati oldal kettős pálcamüves keretezéssel dúsan tagozott főkapuja. A kapu talán a gyámköves szemöldökű típus legkésőbbi képviselője Erdélyben, formagazdagsága a későgótika halódó világának utolsó felélénkülését mutatja. A kapu felett II. Ulászó és Zápolya János címereit láthatjuk, ez utóbbinak címere abból az időből való, mikor még erdélyi vajda volt, tehát a XVI. század első évtizedeiből. A templom későgótikus felszerelési tárgyai közül kiemelendő a szentély baloldalán emelkedő tornyos szentségház, különösen pedig a festett szárnyakkal ellátott főoltárA csarnokrendszer utolsó képviselője a besztercei. A besztercei evangélikus városi főtemplom építésére vonatkozó közelebbi adatdk csak a XV- század végéről és a XVI. sz-ból maradtak fent. A templom nyugati oldalán a XIV. század második feléből származó nyomok láthatók, valószínűleg az egykori déli torony maradványai. Ebből az időből két pompás szoborrnaradvány is fennmaradt, az egyik Madonnát a másik egy szent püspököt ábrázol, melyek a toronysarokra helyezve hozzáférhetetlen magasságban láthatók. Hogy -az eredeti templom milyen megoldással épült, azt a XVI. század újjáépítés átalakítás,ai miatt biztonsággal megállapítani nem lehet. Az első építési korszak valószíMuzsna. A templom sekrestyeajtaja Muzsna. A sekrestyeajtó és a szentségház