Gaudy László: Evangélikus vallástanítási tanterv és utasítás. 2. kiad. Budapest 1944.
Utasítás a tanítóképzőintézetek vallástanítási tantervéhez. A vallástanító lelkész evangélikus tanítót nevel arra a hitre, amit az írás hirdet s a reformáció vall. Legfőbb célja ebben a munkában az, hogy a tanítót egyházi, állami és családi vonatkozásaiban Isten előtt felelőssé tegye. Ez a cél irányítja munkáját. A tanítóképző-intézet vallástanítási tananyaga három részből áll. A négy osztály tananyagának jelentős része megegyezik a középiskola négy felső osztályának tananyagával. Ezt az egyező anyagot az ott megadott szempontok szerint kell alkalmazni. A tananyag második része az elemi iskolai tananyag tárgyalása. Ez a gyakorlatban úgy történik, hogy a tanító-jelölt fejlődő és gyarapodó pedagógiai ismeretébe kapcsolja a tanítás az elemi iskolai vallástanítási tananyagot. S mint a pedagógiai tantárgyak részeinek elsajátítása során a tanító élethivatásának programmját tisztán látja önmaga előtt, ugyanígy az elemi iskolai vallástanítási anyag újabb tárgyalása alkaimat ad arra. hogy az elemi iskolai vallástanítási anyagot bibliai, történeti és hitvallási szövege szerint tökéletesen magáévá tegye, alkalmat ad a tárgyalás arra is, hogy a gyermekkorban meg nem értett anyag rejtélyei feloldódjanak, s a fiatal lélek élethivatásának tengelyébe a hitet állítsa. • Arra nincs ideje és tere a tanítóképző-intézetben itanító vallástanító lelkésznek, hogy az elemi iskolai vallástanítási tananyag minden leckéjét tanításra kész feldolgozásban megjelenítse növendékei előtt s ezt az eljárást helyteleníteni is kellene, hiszen ezzel megszüntetné egvszersmindenkorra a tanító önálló munkásságát, hanem azt kell tenni, hogy a2 elemi iskolai tanító vallástanítói szolgálatának szellemét, dogmatikai irányát s egyházi gyakorlatát állítja helyes útra. Ez a nehéz és céltudatos munka érteti meg a tanítóképzőintézet harmadik anyagának, a vallástanítási módszertan tanításának szükségességét. Az első négy éven át az elemi iskolai tananyaggal való foglalkozás során világossá lett a növendék előtt a divinum és humánum közötti különbség s érthető lett előtte az is, hogy másképen jut el a növendék mindkettő közelségébe.