Gaudy László: Evangélikus vallástanítási tanterv és utasítás. 2. kiad. Budapest 1944.
11 4. A VALLÁSTANÍTÁSI ANYAG. Mivel a Krisztus-hitnek összefoglalása dr. Luther Márton Kiskátéja, ahhoz, hogy ifjúságunk belenőhessen az egyház életébe és valóban otthon lehessen a keresztyén evangélikus életben, nélkülözhetetlen szükségünk van a Kiskátéra, mint egyik fontos oktatási anyagra. Az egyház hitélete azonban az üdvösségtörténet tényein nyugszik. Ebben az ember bűne és Isten kegyelme mutatja az utat. A bibliai történetek tanítása igen fontos anyaga a katechetikai munkának. Káté és bibliai történet pedig egyaránt a teljes Szentírásra utal bennünket. így lesz a Szentírás a vallásoktatás fő anyagává. Ennek központi tartalmával, a testté lett igével kell személyes életközösségbe jutnia az ifjúságnak is. Az egyház hitélete a legsajátosabban a gyülekezeti istentiszteletben nyilatkozik meg, azért arra kell nevelni az ifjúságot, hogy személyes közössége legyen a gyülekezeti istentiszteleti élettel. Az egyház egyetemessége magában foglalja a multat és a jelent egyaránt, ezért a tanuló csak akkor lesz öntudatos tagja az egyháznak, ha megismeri annak történetét, jelenlegi helyzetét, a gyülekezetben folyó munka különböző területeit, az egyházi alkotmány, jogi szervezet főbb vonásait. A Biblia és Káté mellé így járul vallástanítási anyagul az egy házt ö rté n e 1 em. 5. A NÉPISKOLAI VALLÁSTANÍTÁS MÓDSZERTANI SZEMPONTJAI. I. Általános szempontok. A vallástanításban a Szentírás elsősége módszertani szempontból is döntő jelentőségű. A kátétanítás a bibliai történetekből nyert képzetekre, ismeretekre, szemléletre épít. A bibliai tiörténetek tanítását pedig az Ó- és az Újszövetség összetartozása szabja mee. A két részt nem lehet egymástól elválasztani. Mind a kettő Krisztust közli. A vallástanító az Ószövetségben is Krisztust állítja az oktatás középpontjába. Az evangélikus bibliatörténet-tanítás krisztocentrikus. Nem elég tehát a bibliai történeteknek csak értelemszerű tanítása. Szükséges például, hogy megismerjék a teremtéstörténet rendjét, meglássák, hogy az Isten az embernek ura, mivel teremtője a világnak s ura a mindenségnek. Necsak a törvényadás puszta történetét ismerjék meg, hafiem ennek során kapcsolják össze a törvényt és Isten szentségét. Ismerjék meg az Üdvözítő szenvedéstörténetét, de nem éri el tanításunk célját,, ha csupán a „gonosz zsidók" iránti ellenszenvet kelti fel a gyermekben. Hadd vésődjék bele a gyermek lelkébe: „valóban rettenetes dolog az élő Isten kezébe jutni". De ugyanakkor tárja
